Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

N. Lőrincz Julianna: Nyelvi variativitás és alternáció

lan szabad alternánsok, amelyek bármilyen morfémakombinációban felcserélhetők. Ilyenek pl. tőmorfémában: a csoda / csuda, csodával / csudával, csodálom / csudálom stb. Vagy: a csend / csönd; csorog / csurog; fel /föl stb. Toldalékmorfémában: pl. a -nként / -nkint névszói esetragok: kilónként/küónkint stb. Az utóbbi példa csak stílusértékében tér el az előbbitől. A fankciótlan alternációban a pragmatikai jelentés eltérése megengedett a szópárok tagjai között, b) funkciótlan kötött az alternáció, ha az alakváltozatok közül bizonyos morfémakombinációkhoz van kötve az egyik vagy másik szóalak használata. A magyar nyelvben a funkciótlan kötött alternáció nagy szerepet játszik, hiszen idetartozik minden ún. váltótő, illetve a több alakú toldalékok is. T ő m о r f с m á b a n pl. a következő alternáló alakokat figyelhetjük meg: sző/szövök; alszik /aludj / alvó-, öregedik/ öregszik; terem / termett; jönnek /yöhet / jövő; az igealakok rendszerében. A névszótövek alternáns alakjaira példák: bokor / bokrot, falu /falvak-, gyapjú/ gyapjas; mű / /лг/vek; ló / /оvak; lé / leves; fő / feje; ajtó / ajtaja.; víz / vizes stb. Toldalékmorfémában a több alakú toldalékok illeszkedése is az alternáció révén válik érthetővé. Pl. ház ban / kertbe; Vagy: ajt óhoz / emhexhez / cölöphöz stb. Ugyancsak az alternáció jelenségével magyarázhatjuk meg a felszólító mód jelének váltakozását a különböző mássalhangzóra végződő igetövekhez kapcsolódva. így a j alapalternáns mellett van -s, -sz, -z, -dz, -gy, -ggy és zéró alternáns a felszólító módú jelen idejű alakokban. Pl. fesse, játssza (játsz+sz+a), nézzen, fogóddzon (fogódz+dz+on), higgyen, igyunk stb. A egyes szám második személyű tárgyas ragozású igealakokban zéró a felszólító mód jele: pl. írd, vedd. Ez utóbbi alakban az igei személyrag szerepel -dd alternáns alakban. Az igetövek, névszótövek, valamint a toldalékmorfémák alakváltozatainak leírását részletesen megtaláljuk a MMNyR I. kötetében is (1961: 313-31; 345-19; 500-83), csak itt még az alakválto207