Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)
Szabó József: Nyelvjárási szöveg Koppányszántóról
ódalát is kikötöttük. Na hát most a lábunkom megvót azér, de fönt am mék kölcségbe kerüt. Azd bizony bódba köllöt nehész pénzér, drága pénzér mégvénnyi. De azér csak a szülők mékcsináták a kedvünkér. Akkor vótak nagyon kemény péntöleink. Vótak. Pufándling vó ut. De még bórakszot is téttünk a péntőbe, hoty hát keménnyek légyenek. Örűtünk neki nagyon. Akkor vót nagyon bodros ingünk is, piros szallagos. Még, még még vót a nyakunkon izs valami. Valami uan régifajta lánc. Na és akkor ezek minD I nagyon szépég vótak, nagyon cifrág vótak. Nagyon tuttuk neki örünyi. Na és még a hajunkon vót a, a fonyásosféle, mindémféle konty. Akkor vótak a küjes csatok, a fésűk. De még muskádlit is tüsztüng bele, mer nagyon örűtünk, hogy nagyon cifrák legyünk. Mer hát szép a mostani viselet is, de azér akkor mikor fölőtösztünk, mék sokká cifrábbag vó utunk. Nagyon örütek a szüleink is nekik, pedig nagyom mékszemvettek érte. Na de akkor közbe, hát jó vam mos má fólőtösztünk. Eméntünk. Eméntünk hun az éggyik hászhó, hun a másikhó. Hád bizony vittük a süttojást. Örűtünk neki, mos farsang van, mos nemcsak a ruháng diszlik, de még jó is lakhattunk. Mer bizom máskor csak ettünk éggy-éty tányér pipicét. Amikor... (- Mi volt az a pipice?) - Hát aszt, ujam pempőnek mongyák sok helénn. Akkor mink máskor csak nagyon sokat aszt ettünk, pipicét. De bizony mikor eméntünk farsagúnyi, akkor még, hát kaptunk ék kizs vindzsába süttojást. Hum vód benn éty falat szalonna, hun nem vód benn. De hát mink annak is örűtünk. Még ókor ék kis kóbászt is kaptunk. Ekkor még'gyütt a kedvünk. Mék hát, mind ahogyan má montam is, ék kizs bort is kaptunk. Hát akkor táncútunk a gyerékékkel. A gyerekek is nagyon szép bő gatyára, kalapossam fő vótak őtözve. Azok is régiessen. Hát, mék csizma vót rajtuk, mellény. Nagyon tuttak neki örűnyi. Hát persze, esőbe örűtünk a ruhánknok, utánna örűtünk, 18
