Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Bíró Ferenc: Tulajdonnevek egy alföldi település XVIII-XIX. századi forrásaiban

nyi részeik határozottan kétféle indítékkal és ezeknek megfelelően tipikusan kétféle nyelvi eszközzel formálódtak. A valószínűleg korábbiakban a név­adók azokhoz a tájrészekhez, határrészekhez viszonyítottak, amelyeken a megnevezett lakó- és gazdasági épületegyüttesek álltak, így ez utóbbiaknak a pontos elhelyezkedését, az előbbieken való létét, az ezekhez való tartozást fejezték ki, s előtagként a határrészek, területek nevei alapalakjukban vagy -i melléknévképzős formájukban lettek névalkotók (Aszó/i-tanya, Csű/i-tanya, Gellértháti-tanya, Kis-Aszó-tanya, Oszkár/i-major, Páncélos/i-tanya stb.). Az anyakönyvekben lejegyzett csárda- és kocsmanevek szemantikai-funkci­onális és lexikai-morfológiai szempontból egytől egyig ezekhez hasonlóak (.Domaházi csárda, Domaháza kocsma, Rókás kocsma stb.). A XIX. század második felében, feltehetően a tanyák számának megszaporodásával, amikor már egy-egy határrészen ezekből több is állt, egyszerűbb, célszerűbb, a tájé­kozódásra-eligazodásra tökéletesebb volt a birtokoshoz, a bérlőhöz, a hasz­nálóhoz, az ott élő emberhez viszonyítani, s a földrajzi köznév előtt (legin­kább egyelemű) személynevet használni az identifikációra, a lokalizációra (Fleischl-tanya, Fehér-tanya, Fleischer-tanya, Móricz-tanya, Szép József­tanya stb.). Végül arról szólok még, hogy e kisszámú névhalmaz is bizonyítja, meny­nyire törekszik a nyelv (és használói) a gazdaságosságra, az egyszerűségre. Adatainkban ez abban mutatkozik meg, hogy a település legrégebbi, legfon­tosabb objektumainak, a táj- és határrészeknek a nevei igen jelentős szerepet játszottak az újabb nevek megalkotásában, és abban is, hogy e névformák vagy az ősi rövid (egy-három szótagú) alakjukban maradtak fenn, vagy ilye­nekre rövidültek, esetleg névrészek, névelemek elhagyásával is (Aszó-tanya, Csű, Gellér, Gellér-hát, Kis-Aszó, Lóger/es, Oszkár, Oszkár/i-major, Pán­célos/i-tanya, Rét, Rókás kocsma, Sziget, Sziget/i-tanya, Szőlő stb.). 160

Next

/
Oldalképek
Tartalom