Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Bíró Ferenc: Tulajdonnevek egy alföldi település XVIII-XIX. századi forrásaiban

BÍRÓ FERENC TULAJDONNEVEK EGY ALFÖLDI TELEPÜLÉS XVIII-XIX. SZÁZADI FORRÁSAIBAN Tiszaszőlősi helynevek egyházi anyakönyvekben A XX. század második felének magyar helynévkutatói gyűjtéseikben többnyire a teljességre törekedtek, amikor egy-egy település, járás, megye stb. élő, történeti vagy ezek együttes földrajzi névi anyagát szándékoztak feltárni. Az igény és a cél helyes és követendő, de hogy valakinek sikerült-e egyáltalán elérnie, megvalósítania, az kétséges. Az élő névanyag egészének az „összeszedegetését" nagyban befolyásolja például az adatközlők száma, az ő hely- és névismeretük, a földrajzi objektumok változása, a szinonim nevek eltérő aktivitása stb., a történeti-írásbeli nevekét pedig a források megmaradásának esetlegessége, a hozzáférhetőségük, az eredményességgel arányban nem álló időigényességük stb. Sokszor a véletlennek köszönhetjük felfedezésüket, néha más típusú nyelvi anyag kutatásakor bukkanunk (annak mintegy melléktermékeként) egy-egy régi földrajzi névre vagy valamely variánsára, esetleg épp az eddig ismertnél egy korábbi előfordulására. Másokhoz hasonlóan a saját szülőfaluja összes helynevének és azok legkorábbi előfordulásainak a felgöngyölítésére vállalkozott Fekete Péter a bölcsészdoktori értekezése adattárának az összeállításakor (Fekete 1977). A 156