Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)
B. Gergely Piroska: Protestáns felekezetek keresztnévhasználata a XVII. század első felében
egy szász diák neve Brassóra utal. 6 Erdélyen kívüli tájakról legtöbben Baranyából látogatják a kolozsvári unitárius főiskolát, de vannak Sárosból és más észak-kelet magyarországi megyék helységeiből is (Krajcár, Büdöskút, Ózd, Dómba). A Rofai név talán Tisza-Roffra, a Tokodi esetleg az Esztergom megyei Tokodra, a Tököli talán a Pest közelében levő Tökölre, a Tömösvári öző alakjával is Temesvárra utal. Noha mind névtani, mind iskolatörténeti szempontból érdemes volna e származásnevekkel behatóbban is foglalkozni, ennek az elsősorban keresztnévi tárgyú vizsgálatnak a kereteit ez szétfeszítené, így máskorra kell halasztanunk. 5. A fenti vizsgálat eredményei azonban önmagukban még nem, hanem csak más protestáns felekezet egykorú és hasonló jellegű névanyagával szembesítve válaszolhatnak feltett kérdésünkre: volt-e a protestáns névpreferencia kezdeményezésében valamelyik felekezetnek a többinél nagyobb szerepe. E szembesítésre lehetőséget nyújt annak a szatmári református gimnáziumnak az 1610-173 7-es évekből fennmaradt matrikula-kódexe - rendszeresen vezetett iskolai anyakönyvei -, melyet a szatmári iskolák történeti iratanyagai közt tett közzé Bura László (1994a) a Fontes rerum scholasticarum V. kötetében. A szatmári református kollégium 1852-ig terjedő fennmaradt teljes iratanyagára alapozva Bura László (1994b) átfogó iskolatörténeti monográfiában is feldolgozta az iskola három és fél évszázados történetét. Ebből a két forrásból merítve vizsgálom meg először külön a túlnyomó többségében minden bizonnyal reformátusoktól használt keresztnévállományt az 1610-49 közötti évekből. Ez az unitárius kollégiumnak a jelenlegi vizsgálatba bevonható névanyagával időben is nagyjából egyező és azonos társadalmi csoportból származó névanyag alkalmas a korabeli református névhasználat megvilágítására, majd a két felekezet közti párhuzamok és különbségek megállapítására. 145
