Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Kiss Jenő: Nyelvjárástan és dialektológia

meg 1982-ben az előadások is. De ezt a címet viselték a későbbi konferenciák és kötetek is.) Ezen az értekezleten a nyelvjárások problematikáján kívül foglalkoztunk a regionális köznyelviséggel, a nyelvjárási változásvizsgálattal, s a szociolingvisztika bizonyos vonatkozásaival is. Azaz olyan kérdésekkel is, amelyekkel a korábbi népnyelvkutató értekezletek nem foglalkoztak, mert részben nem is foglalkozhattak. Benkő Loránd fogalmazta meg ott és akkor: „a nyelvjárási diszciplínának a tartalmát meg kell újítani ... A régi, hagyományos értelemben a nyelvjárási diszciplínát már nem lehet szemlélni. Abba beletartozik sok minden ... a regionális köznyelvi kutatások ... általában a szociolingvisztikának ... igen tág kérdésköre" (1982: 145). A két szóban forgó terminus, a nyelvjárástan (nyelvjáráskutatás, sőt nyelvjárástudomány) és a dialektológia teljes fogalmi fedését ekkor kezdi felváltani a részleges fedés. Magyarán: a dialektológia kezdi jelölni a tágabb körű fogalmat, a nyelvjárástan (nyelvjáráskutatás) pedig megmarad a korábbi, a dialektológiá-éhoz képest most már szűkebb fogalom jelölésénél. Mi ennek az oka? Elsődlegesen az, hogy a korábbiakhoz képest számottevő változás következik be mind a regionális nyelvváltozatok állapotában, mind pedig a kutatások tematikájában (1. a Benkő-idézetet). Ami az előbbit illeti: a legfontosabb s legnagyobb hatókörű változásként kialakult és elterjedt a regionális köznyelviség, az a sajátos nyelvi köztesség vagy közveleg, amely paradox módon a köznyelv terjedésének, egyszersmind pedig a nyelvjárások erejének az igazolása. A másik: a nyelvjárások visszaszorulása folytatódott, s ez összefügg a hagyományos paraszti gazdálkodás megszűntével. A mai nyelvjárások szociológiai létföltételei nem azonosak az ötven vagy akár a húsz évvel ezelőttiek létfeltételeivel. Kisebb szerepe van a nyelvjárásnak mint sajátos kommunikációs rendszernek, de megmaradt a nyelvjárás szimbólumfunkciója. Mindebből értelemszerűen következik, hogy 10