Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 24)

Zimányi Árpád: A helynevek toldalékolásáról - egy felmérés tükrében

nevét, ahol életükben a leghosszabb ideig laktak (ez tehát nem feltétlenül azonos sem szülőhelyükkel, sem pedig legutóbbi lakhelyükkel). A felmérésben részt vevő főiskolai hallgatók területi megoszlását az 1. számú melléklet tartalmazza. A felmérésben szereplő településnevek az elhangzás sorrendjében: Szirmabesenyő Nyíregyháza Lakitelek Muhi Szarvaskő Pécs Sirok Arló Mátraverebély Szendrő Vác Szatmárcseke Sátoraljaújhely Leányfalu Erdőtelek Besenyőtelek Zugló Pálfalva A továbbiakban nem ezt a sorrendet követjük: a tőtípusnak, illetőleg a levonandó következtetéseknek megfelelő csoportosításban folytatjuk a részletes elemzést. Nem foglalkozunk viszont azokkal az -i képzős származékokkal, amelyek teljesen egyértelműek (siroki, szendrői, sátoraljaújhelyi, arlói, váci, zuglói, pécsi, mátraverebélyi). A vizsgálati eredmények összesítő táblázatát a 2. számú melléklet tartalmazza. A vizsgálati eredmények részletes bemutatása Szirmabesenyő: Szirmabesenyőn 76% Szirmabesenyőben 24% Nyelvtanaink a magánhangzóra végződő magyar településnevekhez (az -i végűek kivételével) külviszonyragot fűznek, a nyelvhasználatban a vizsgálat szerint ez érvényesül is. Feltűnően nagy különbség adódott a 98 I. évfolyam magyar szakos (43% Szirmabesenyőben), illetve a 92 I. évfolyam kommunikáció és II. évfolyam magyar szakos hallgató (csak 3% Szirmabesenyőben!) eredménye között. A 40%-os eltérés oka nem világos. 99