Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)
Egyed Ákos: Kossuth Lajos székelyföldi kormánybiztosa, Berzenczey László
tott arra, hogy Kossuth politikájának a támogatója. Ezt Kossuth is tudomásul vette, s ezen túl a székely kérdésben elsősorban rá, Berzenczeyre alapozott. Bizalma teljes volt, s később igyekezett minden támadás ellen megvédeni, új fontos feladatokkal bízva meg. Az első kérdés, amellyel a pesti országgyűlésnek, mint székely sajátossággal szembe kellett néznie, a székelyföldi jobbágyfelszabadítás ügye volt. Alighogy megkezdődött a parlamenti munka, megérkezett Erdélyből Perényi Zsigmond országgyűlési biztos levele a belügyminiszterhez, amelyben jelezte, hogy a székelyek közt a készülő erdélyi jobbágy-felszabadító törvény nem lesz alkalmazható, mert a székelység Háromszéken és Csíkszékben nagyon elszaporodott, a föld viszont kevés, tehát nincs, amiből a jobbágyi igényeket kielégíthessék. Kossuth felkarolta Perényinek azt a javaslatát, hogy a székelyföldi jobbágykérdés megoldását, általában a túlnépesedés kérdését összekapcsolják az áttelepítéssel, és ebbe az akcióba vonják be a moldvai csángóságot is. Mint pénzügyminiszter, már július 26-án törvényjavaslatot nyújtott be „a kincstári javakon eszközölendő magyar telepítésekről". 1 8 A törvényjavaslat vitájában Kossuth előterjesztését támogatva felszólalt Berzenczey László is, hangsúlyozva, hogy az áttelepítést a „honvédelem eszközének tartja". 1 9 Nem véletlen tehát, hogy Kossuth Berzenczey Lászlót nevezte ki telepítési kormánybiztosnak. Ezzel megkezdődött kettőjük konkrét együttműködése. A telepítés azonban elmaradt, egyrészt a telepítésre kiszemelt Délvidék háborús helyzete miatt, másrészt, mert a székelyek nem voltak hajlandók áttelepedni. A telepítési terv meghiúsulása egyben a székely jobbágykérdés elodázását is jelentette, ami tovább növelte a Székelyföldön a társadalmi feszültséget, kitűnő talajt szolgáltatva az unióellenes és magyar nemességellenes propagandának. Már a telepítési törvény vitája során, augusztus elsején napirendre került a székely határőr katonaság ügye is. Ez Fábián Dániel kézdivásárhelyi követnek azzal a bejelentésével kezdődött, hogy tudomása szerint a bécsi kormány a székely katonaságnak különféle kedvezményeket ígért helyzetének javítására. A képviselő szerint el kellene kerülni, hogy „a székelység az ellenség befolyása alá kerüljön". 2 0 Mikó Mihály csíkszéki követ ezért a székely határőri sérelmek azonnali orvoslásáért emelt szót. Mivel a határőrrendszer megszüntetése, illetve a székely határőrezredek átalakítása honvédalakulatokká - mert lényegében véve erről volt szó - egyelőre nem látszott keresztülvihetőnek, 2 1 Kossuth külön székely haderő felállítására tett javaslatot. Erre felhatalmazást kapott a minisztertanácstól. Egyelőre önkéntesekből álló könnyű lovascsapat megalakítását tervezték. A terv megvalósítása érdekében Kossuth 1848. augusztus 17-én hívét, Berzenczey Lászlót kinevezte
