Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)
Pap József: Kossuth Lajos korai publicisztikája, az Országgyűlési Tudósítások
né;." M Hozzá kell tennünk, hogy Kossuth vállalkozása követőkre is talált, hiszen Wesselényi kezdeményezésére és irányításával Stuller Ferenc 3 5 szintén készített kéziratos tudósításokat az 1834-35. évi erdélyi országgyűlésről. 1 6 Emellett Orosz is folytatta -1833 végétől 1834 szeptemberéig- kéziratos tudósításait, Jablanczy (Jablanszky, Jabloniczky) Ignác" kéziratos tudósításait - Független c - Kacskovics Lajos említi 1887-ben írt önéletrajzában, 3 8 aki Constitutionelle címmel néhány előfizető részére maga is szerkesztett tudósításokat. 3 9 A Tudósítás egyértelműen az ellenzék szócsöve lett. Szerkesztője már az első számba tanúbizonyságát adja politikai elkötelezettségének: „Meg hivtuk 3 4 Kossuth vallomása. In: KLÖM VII. 111-112. 3 5 Stuller Ferenc ügyvéd 1806-1874. Szinnyei XIII. 93-94. 3 6 KLÖM VII. 122.; Trócsányi Zsolt: Wesselényi Miklós. Budapest, 1965. (a továbbiakban: Trócsányi) 233., 291. 3 7 Jabloniczky kalandos életrajzát, bár nem kapcsolódik a tanulmányhoz, helyi kapcsolatai miatt, érdemes részletesebben idézni. Jabloniczky (Jablanszky) Ignác hírlapíró, később tanító. 1808. júl. 14. Eger-1861. ápr. 10. Eger. Tanulmányai befejezése után a nagyváradi püspökség papnövendéke, a második évet a pesti teológián kezdi meg. Nagy előszeretettel foglakozott idegen nyelvekkel franciául, angolul, olaszul és németül beszélt. A papi pályát elhagyta s pár évig a gróf Zichy családnál nevelő, hol a keleti nyelvekkel foglalkozott. 1839-ben Pestre ment és az irodalommal foglalkozott. Itt ismerkedett meg Kossuthtal. Gróf Dessewffy Aurél titkára, később pedig a Világ munkatársa, majd szerkesztője lett. Ez időben szerette meg a homeopáthiát, melyet szenvedéllyel tanulmányozott és azt tervezte, hogy Teheránba megy orvosnak. 1846-ban Konstantinápolyig jutott. A szabadságharc kitörésekor hazajött és közhonvédnek állt. 1848. szeptember 7. már századosnak nevezték ki a 70. zászlóaljhoz. A 1849-ben az OHB őt bízta meg, hogy 30 000 forintot becsempésszen Komáromba. Küldetését sikerrel teljesítette. Ezután konstantinápolyi követnek nevezték ki, honnét visszatérve, a menekülő Kossuthtal a határszélen találkozott. Hazatért, majd Törökországba emigrált. Majd ismét visszatért a szülőföldjére, egy ideig Gyöngyös tájékán álnéven bujdosott. I 852-ben elfogták, hadbíróság elé állították, nyolc évi börtönre ítélték, amiből Josephstadtban három évet letöltött. 1855-ben visszanyerte szabadságát és hazatért Egerbe. Az eger-külvárosi (Cifra hóstya) iskola tanítója lett. Szinnyei V. 243246. , K Kacskovics Lajos, királyi törvényszéki bíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1806. május 29. Mohora (Nógrád.) - 1891. december. 9. Sőjpusztán (Nógrád.). Az 1825-ös országgyűlés alatt mint királyi táblai jegyző (jurátus) szerepelt. Az országgyűlés után az Aurora-körbe tartozott. 1829-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Az 1832-36-os országgyűlésen Nógrád vármegye egyik követe mellett, a távollévő gróf Bertholdt József képviselője volt. Constitutionelle címmel egy diétái hírlapot kezdett kiadni. Szinnyei V. 764-768. 3 9 KLÖM VII. 457. 66. lábjegyzet 1 97
