Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)
Pap József: Kossuth Lajos korai publicisztikája, az Országgyűlési Tudósítások
kor már Wesselényi körül forgolódik, aki valószínűleg személyesen is figyelmezteti őt. A következő országgyűlési Kossuth beszédre 1847. november 10-ig kell várni. 2 4 Hogy mi lehetett Wesselényi tartózkodó, szinte rideg visszautasításának oka arra csak következtetni lehet az országgyűlési napló körüli decemberi eseményekből. Mint már azt említettük az ellenzéki politikusok az egyik legfontosabb kérdésnek tartották a nyilvánosság megszervezését. Nyomtatott kerületi naplót ugyan nem sikerült alapítani, de a Wesselényi lakásán tartott december 29-i tanácskozáson felmerült egy kéziratos napló terve. A szerkesztésre felkért Kölcsey azonban nem vállalta a munkát. Kossuth - aki számára már az is megtiszteltetés volt, hogy részt vehetett ezen az ülésen - ekkor mutathatta be eddig elkészült munkáit. A részletesebb jegyzőkönyvek, melyek különböznek a rövidebb, vázlatosabb tudósításoktól, sikert aratnak és a fiatalembert Orosz Józseffel, az ismert és elismert újságíróval együtt megbízták a napló szerkesztésével. 2 5 A zempléni múlt azonban tovább kísértett, Kölcsey másnap érdeklődött gróf Andrássy Györgynél az ismeretlen fiatalember után: „Estveli ötkor kiildöttségi gyűlés vala, a gróf Andrásy kérdeztevén általam, K... személyét gyanúsnak mondotta, s így a naplónak szerkesztője még ma sincs..." 2 6 A beszélgetést követően tehát megvonták Kossuthtól a megbízatást. Végül Berta/Bertha Sándor 2 7 és Munkácsi János 2 8 lettek a szerkesztők, de mivel a rendeknek nem sikerült a szerkesztők számára havi 346 forint fizetést biztosítani, február 28-án ők is lemondtak. 2 9 Ez az esemény hosszú 2 4 Barta 189.; Laczkó Mihály: Széchenyi és Kossuth vitája. Budapest, 1977. (a továbbiakban: Laczkó) 132.; Ferenczy 5.; Gracza 17. ^ A december 29-i megbeszélésre lásd: KLÖM I. 36-37.; Kölcsey Ferenc 1832. december 30-i naplóbejegyzése. In: Kölcsey Ferenc összes müvei. Budapest, 1960. (a továbbiakban: Kölcsey) II. 372-373.; Kosáry: Sajtótörténet 383. 2 6 Kölcsey II. 372. 2 7 Bertha Sándor (felső-eőri) miniszteri tanácsos, a szent István-rend lovagja, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja és ügyvédje. 1796. ápr. 7. Ete-1877. febr. 4. Budapest. Az 1832-36-os országgyűlésen a Kerületi Naplóját szerkesztette és a latin nyelven írott úrbéri törvényeket magyarra fordította. Fáy Andrással részt vett a takarékpénztárak felállítása körüli mozgalomban. Többrétű gazdasági tevékenységet fejtett ki. 1868-ban miniszteri tanácsosi címmel s a Szent István rend kis keresztjével tüntették ki. Szinnyei I. 966-968. 2 8 Munkácsy János, színműíró és szerkesztő. Nagyváradon született és 1841. július 22. Aradon halt meg. Az 1830-as években hírlapíró és szerkesztő Pesten; különösen a Bajzával folytatott hosszas polémiával tünt fel. Szinnyei IX. 386-388. 2 9 A kérdésről részletesebben: Barta 190-191.; Hentaller Lajos: Kossuth és kora. Budapest, 1894. (a továbbiakban: Hentaller) 10.;,Kardos 163.; Ferenczy 6.; Gracza 18.; Dr. Hegyaljai Kiss Géza: Kossuth - élet és jellemrajz. Miskolc, 1928. 1 94
