Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Pap József: Kossuth Lajos korai publicisztikája, az Országgyűlési Tudósítások

Kossuth megérkezése Pozsonyba Az 1831-32-es sátoraljaújhelyi meghurcoltatás után, 7 Kossuth számára nagyszerű kitörési lehetőséget jelentett az 1832-ben kezdődő országgyűlés. Nemcsak a megszakadt megyei karrierjét sikerült új pályára cserélnie, bizto­sítva magának nem utolsósorban polgári megélhetést, hanem az ország zempléni szegletéből a politika központjába is bekerülhetett. Fél évvel az ellene hozott elmarasztaló vármegyei határozat után Kossuth zempléni helyzete semmit sem változott, sőt egyre nehezebb körülmények közé került. Állásainak elvesztése miatt családjának eltartási költségei és adósságai szorongatták. < s A megye politikai közéletében is sorra érték a ku­darcok. 1832. szeptember 4-én Zemplén vármegye nemesi közgyűlésre napi­rendjére tűzte az országgyűlési operátumokra adandó megyei válasz szöve­gét. Ebben a vitában másnap felszólalt Kossuth Lajos is. A sajtószabadság ügyében elmondott beszédét azonban kedvezőtlenül fogadták. 9 Ezután szüle­tett meg benne a gondolat, hogy az általa legfontosabbnak tartott célt csak a megyét elhagyva, Pozsonyban érheti el. Az 1883-ban megjelent „Magány és elmélkedés" c. írásában legalábbis ezt az ötven évvel azelőtti alkalmat tekin­tette élete sarokkövének. 1 0 Ha valami reménye volt is még a zempléni karri­erjét illetően, az 1832. november 7-i vármegyei közgyűlés után valószínűleg teljesen szertefoszlott. Ugyanis ezen a napon került sor a megyei követek utasítását kidolgozó bizottság tagjainak kijelölésére és szemben 1830-cal, illy rendeletek törvényhatásúak, azok csak nyomtatás által közrebocsátott mun­kákra alkalmaztathatván, írott levelekre és így a Tudósításokra annál kevésbé il­leszthetnek, minél bizonyosabb az, hogy a levelezés - különben is természeti s polgári jogokból folyó szabadság - az 1723:59. czikk áltál biztosítva vagyon." Kossuth megjegyzései Benyovszky replikatervezetére. Buda, 1839. január 16. után. In: KLÖM VII. Kossuth Lajos iratai 1837. május-1840. december Hütlen­ségi per, elfogatás, útkeresés. Sajtó alá rendezte: Pajkossy Gábor. Budapest. 1989. 521. Kossuth Lajos sikkasztási ügyének iratait lásd: Kossuth Lajos ifjúkori iratok Tör­vényhatósági Tudósítások. In: KLÖM VI. Sajtó alá rendezte: Barta István. Buda­pest, 1966. 255-274. 8 Kossuth Lajos 1831. október 24-én 1000 forintról írt alá kötelező levelet Helm Henrik özvegye számára, kötelezte magát, hogy kölcsönét 1832. október 28-ig kamatostul visszafizeti. E kölcsön fedezetéül sátoraljaújhelyi házát és Nagy Me­leg-oldali szőlőit ajánlotta fel. A kölcsön visszafizetése valószínűleg kapcsolatba hozható a sikkasztási üggyel. Egy 1836-ban keletkezett feljegyzése szerint ekkor fizette ki az utolsó 725 forintos részletet. KLÖM VI. 274-275. 9 Kossuth beszéde az oporátumok közgyűlési vitájában a sajtószabadságról. (1832. szeptember 5.) In: KLÖM VI. 337-342. 1 0 Barta István: A fiatal Kossuth. Budapest, 1966. (a továbbiakban: Barta 1966.) 174. 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom