Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Oláh József: Kossuth Lajos - Sátoraljaújhely, 1831

Az okozott kárt - úgy mint az 1514-es parasztháborút követően megtéríttették a jobbágyokkal. Az ilyen jellegű perek évekre elhúzódtak. Az 1831. évi járványnak és lázadásnak, amelynek részleteire nem tértünk, térhettünk ki, már a kortársak szerint is a nyomorúság volt az egyik oka és áldozatainak többsége a legszegényebbek közül került ki. Az általa kiváltott „társadalmi sokk" katalizálta a politikai életet, a fennálló viszonyok tarthatatlanságára irányította a közvélemény figyelmét, felerősítette és kiélezte a társadalmi haladásért folytatott küzdelmeket. Formálta és alakította Kossuth gondolkodását is, s elvezette az önkéntes örökváltság támogatásától a kötelező kármentesítéses jobbágyfelszabadítás követeléséig. SZAKIRODALOM Balásházy János: Az 1831-dik esztendői felsőmagyarországi zendüléseknek történeti leírása. Pesten, 1832. Dr. Borovszki Samu: Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely rt. város. Apollo Irodalmi Társaság. Budapest, é. n. Dongó Gyárfás Géza: Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. 1895., 18981900., 1906-1907. Fényes Elek: Magyarországnak s' a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai s geográfiai tekintetben. Pest, 1836-40. III. k. Magyarország története 1790-1848. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1980. 2. k. Oláh József: A sárospataki és regéci uradalmak népessége, alkalmazottai, földesura és pénzforgalma a reformkorban. Debrecen, 1999. (kézirat). Orosz István: Széchenyi és kortársai. Multiplex Media - Debrecen U. P. Debrecen, 2000. Szabó István: Kossuth és a jobbágyfelszabadítás. Századok. 1952. Tilkovszky Lóránt: Az 1831. évi parasztfelkelés. Müveit Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó. 1955. Vas Zoltán: Kossuth Lajos élete. I-II. Magvető Könyvkiadó. Budapest, 1965. 1 85