Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Sziklavári Károly: Kossuth Lajos és századának zenehistóriája

SZIKLAVÁRI KÁROLY Kossuth Lajos és századának zenehistóriája Kossuth Lajos életútját, életművét, tevékenységi körének egészét tekintve, e roppant szellemi hagyatékban láthatóan nem foglal el központi helyet a muzsika. A XIX. század folyamán, a különböző - hazai és nemzetközi szálakon kibontakozó Kossuth-kultusz jelentősebb fejleményeivel kapcsolatosan viszont ugyanez már aligha mondható el. A szerteágazó tendenciákra közelebbi pillantást vetve, azon nyomban láthatóvá válik, mennyire meghatározó, integráns részüket képezte a zene. Érzékeltetésképpen álljon itt egyetlen példa: a („Kossuth Lajos azt üzente..." szövegkezdetű) Kossuthnótáé, amely a Himnusz, és a Szózat mellett legnépszerűbb hazafias melódiánknak számított a XIX. század vége tájékán, s néhány esztendővel később, a századelő alkotmányos válságának időszakában megújhodott (vagy inkább: régi-új) politikai tartalommal színezetten énekelték országszerte. Ma, a bicentenárium évének megemlékező eseménysorát figyelemmel kísérve, a Kossuth-kultuszt (át)értékelő történeti közelítés megannyi újszerű szempontját fedezhetjük fel, s egy lehetőség szerint teljes és árnyalt összkép elérését megcélzó szisztemetikus vizsgálat immár nem mehet el „szó nélkül" a zenei vonatkozások viszonylagos gazdagságának ténye mellett sem: kezdve a leltárt a hazai tájakon született és „érlelődött" Kossuth-dalokkal, folytatva a század közepi amerikai kompozíciókkal - egészen Bartók Béla Kossuth - szimfóniái költeményéig és más XX. századi darabokig. Munkám révén e szálak feltérképezésével kívánok adalékot nyújtani a Kossuth-kutatás eljövendő eredményeihez. A Kossuth-dalok mindennemű szöveg- és dallamtípust (valamint -variánst) magában foglaló rendszerező vizsgálatára - nem népzenekutató lévén - semmiképp sem vállalkozhatom, helyette mindössze egyetlen (ám kétségkívül a legfontosabb) dallam: a fent említett Kossuthnóta történeti útjának nyomon követésére teszek kísérletet. Helyszűke miatt, a jelen tanulmány keretei között nem kerül sor az ifjú Bartók Béla (zeneszerzői hírnevét egyben megalapozó) szimfonikus költeményének ismertetésére; a mű 1903 folyamán keletkezett, megírását ugyanakkor - az azévi napi politikai eseményeken túl - a Kossuth-centenárium esztendejének atmoszférája is erőteljesen befolyásolta. 143