Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Zakar Péter: Kossuth Lajos egyházpolitikai elvei a reformkorban

ként harcolt a protestánsok hátrányos megkülönböztetése, tágabb értelemben a lelkiismereti szabadság megvalósulása érdekében. Noha nem választható el ettől teljes mértékben, mégis inkább nemzetpolitikai célok motiválták akkor, amikor szót emelt a protestáns unó, vagy az ortodox, illetve a zsidó hivők hátrányos megkülönböztetése ellen. Szintén érdekes összevetni Kossuth valláspolitikai nézeteit a reformkor további, jelentős politikusaival is. Széchenyihez és Deákhoz hasonlóan ítélte meg a felekezeti partikularizmust és a vallásszabadság kérdését. Ugyanakkor pályatársainál nagyobb hangsúlyt helyezett például a protestáns unió támogatására. Kossuth már több ízben említett, 1840. augusztus 27-én elhangzott beszédében a magyarországi szabadelvű ellenzék tagjait „a polgári szeretet papjai"-nak nevezte, akik „nem esküdtek össze szentségtelen kötésre, mint a pesti plébánosok az áldás megtagadására, hanem csupán a szeretet és igazság szent elveiben egyesülve, békés törvényes haladás útján ügyekeztek előkészíteni ama jövendőt, melyben a nemzet tagjai valamint Istenhez így imádkoznak 'édes Atyánk, ki a mennyben vagy', úgy a közös hazáról mindnyájan elmondhassák: édes Anyánk, ki a földön vagy'."

4

3 Ez volt Kossuth igazi hitvallása. 4

3 KLÖM VII. 652. 141