Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium.(Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Zakar Péter: Kossuth Lajos egyházpolitikai elvei a reformkorban

nagymértékben óvhatta az a tény, hogy tanulmányai során katolikus, református és evangélikus tanintézményekben is megfordult.

4 Ezt az állítást ugyan nem lehet forrásokkal is alátámasztani, de az biztos, hogy Kossuth a sátoraljaújhelyi piarista gimnáziumra, illetve az eperjesi evangélikus líceumra életének későbbi szakaszában is szeretettel gondolt vissza. A piarista iskola hat évéről 1848. október 23-án, Magyaróváron többek között ezeket mondta Burián Boldizsár házfőnöknek és a kíséretében lévő piarista atyáknak: „Talán nem is tudják az urak, hogy én is növendékük voltam, s hogy tudományomat, s hazafiúi érzésemet önök, ha nem is egész kiterjedéssel, de legalább első magvait és talpkövét vetették és csepegtették belém: azért is e hasznos szerzet iránt hálás érzéssel lenni meg nem szünök".

5 A nyolcvanas évek elején kiemelte, hogy piarista tanítói „mindannyian magyar érzelmű, derék hazafiak voltak", Annyira távol voltak a szektárius vakbuzgóságtól, hogy az újhelyi iskola igazgatója figyelmeztette Kossuth Lászlót, hogy fia evangélikus hitoktatásra szorul, sőt, kérésére maga vitte el a fiút Czapkay János kemencei evangélikus lelkészhez. A mikor megérkeztek, az igazgató e szavakkal adta át a fiatal Kossuthot jövendő hitoktatójának: „Szeretett testvérem az Úrban! íme elhoztam hozzád atyja rendeletéből s gondviselésed alá helyezem ezt a fiút, mi igyekeztünk őt amennyire tőlünk kitelhetett bevezetni a világi tudományok útjára; vezesd be őt te a lelki üdvösség útjára hited és vallásod szerint; s a mindnyájunk közös atyjának, a szeretet Istenének áldása legyen munkáddal." Az öreg Kossuth Lajos szerint az evangélikus lelkész és a katolikus pap összeölelkezésének „elmosódhatatlan emlékezete" úgy világított előtte „a valláskülönbség nélküli emberszeretet ösvényén", miként a napkeleti bölcseket vezette hajdan a betlehemi csillag a kisgyermek születésének helyszínére.

6 Az eperjesi evangélikus líceumban eltöltött diákévek (1816-1819) is hasonlóan mély és pozitív nyomokat hagytak Kossuthban. A Pesti Naplóban, 1883-ban megjelent visszaemlékezésében így vallott az eperjesi évekről: „Ott virradott fel lelkemben azoknak az elveknek a világossága, amelyek vezéreltek viharos életemben a hazám és felebarátaim iránti kötelességnek az ösvényén, amelyek adtak, és meg vagyok győződve adni fognak halálom 4 Szabad György: Kossuth politikai pályája ismert és ismeretlen megnyilatkozásai tükrében. Kossuth K. - Magyar Helikon, 1977. 11.; Fónagy Zoltán: A fiatal Kossuth. Egy valószerűtlen életpálya kezdete. Rubicon 2002/8. 5. Kossuth szavait a mosonmagyaróvári História Domus alapján idézi Gál István: A piaristák részvétele a szabadságharcban (1848-49.) 18., in.: A magyar kegyes tanítórend budapesti róm. kat. kollégiumának (általános iskola és gimnázium) évkönyve az 1947-48. iskolai évről. Szerk.: Papp László és Dragos Károly. Budapest, 1948. 6 Pesti Napló 34. (1883. június 7.) 155. Reggeli kiadás. 130