Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Geographiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Roncz Béla: Eger időjárása 1991-ben különös tekintettel a csapadék hasznosulására

így november végére a karsztvízszint további 8 m-es emelkedést hozott (240,54 m). Összességében ősszel - a szeptemberi mélyen átlag alatti, de az ok­tóberi és novemberi jelentősen átlag feletti csapadék eredményeként - állomásainkon csapadéktöbblet jelentkezett. Ez a többlet a 134-179 mm-es átlag felett 56-104 mm-ben mutatkozott meg. 1881 óta csupán 14 esetben fordult elő csapadékosabb ősz. Egerben 200 mm-t meghaladó őszi csapadék legutoljára 1980-ban - 12 éve - volt. Az év utolsó hónapja minden állomásunkon átlag alattinak bi­zonyult, mértéke 11-43 mm között mozgott. Végül féléves bontásban vizsgáljuk meg az 199l-es év csapa­dékának az alakulását. A mellékelt táblázatok segítségével megálla­píthatjuk, hogy az I. félév minden állomáson a törzsérték alatt maradt 20-50 mm-rcl, a II. félévben pedig minden állomáson jelentős csapa­dék többletet regisztrálhattunk, 30-160 mm közötti értékkel. A leg­kisebb átlag feletti csapadékkal Felnémet, a legnagyobbal Tamáskút jelentkezett. Legvégüt az év értékeléséhez visszatérve, a mellékelt ábra se­gítségével megállapíthatjuk a sokévi átlag alapján, hogy területünkön a csapadék évi járásában egy erőteljes nyári csúcs található, azonban mellette az évi eloszlásban egy ún. másodmaximum is jelentkezik, október-novemberben. Ugyanis a Földközi-tengeri ciklonok hatására lényegesen több csapadék hull. 1991-ben a nyári csúcs júliusban jelentkezett kiugró éltekkel, a másodlagos maximum pedig október­ben, ugyancsak az átlagot jelentősen meghaladó értékkel. A csapadékmennyiség évi eloszlása után a csapadék intenzitá­sát, azaz minőségi alakulását tekintjük át. Értékelésünk alapja a mellékletben szereplő 6-8 sz. táblázat adatai. Ezek alapján először is azt állapíthatjuk meg, hogy mind a csapadék intenzitásában (6. sz. táblázat), mind pedig a csapadékos napok számában, alakulásában (7-8 sz. táblázat) jelentős eltérés mutatkozik mind az átlaghoz, mind az előző évekhez képest. A csapadékos napok száma átlag (110 nap) alatti értéket mutat (101 nap). Ettől alacsonyabb érték csak 1983-ban (98 nap) és 1989­ben (100 nap) mutatkozott. Jelentős az eltérés a csapadékos napok havi eloszlásában is (7. sz. táblázat). Hat hónapban a csapadékos napok száma nem éri cl az átlagot (január, március, június, augusz­tus, szeptember, december); ezek a hónapok átlag alatti csapadékot hoztak. Három hónapban - február, április és május - éppen átlagos 117

Next

/
Oldalképek
Tartalom