Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Geographiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Roncz Béla: Eger időjárása 1991-ben különös tekintettel a csapadék hasznosulására

Az 1980-as évtized 1881 óta a legszárazabb évtized volt Egerben. Ez alatt a tíz év alatt összesen 948 mm hiány keletkezett. Ez másfél év átlagos csapadékának felel meg. Az 199 l-es év 678 mm-es csapadéka ezt a jelentős csapadékhiányt csökkentette 88 mm-rel, de az már így is tetemesnek - 860 mm - mondható. Ha Eger 1991 évi 678 mm-es csapadékát összevetjük a jellegzetes törzsértékkel (120 éves - 590 mm, 100 éves - 600 mm, 50 éves - 609 mm, 30 éves - 622 mm), akkor azt állapíthatjuk meg, hogy bár a csapadéktöbb let 88 mm-ről 56 mm-re csökken, de végig többletet mutat. Ezek után nézzük részletesen évszakos, havi bontásban, hogy vizsgált területünkön hogyan alakult a csapadék mennyisége (5. sz. táblázat.) A tél elemzésével kezdjük, de elöljáróban már leszögezhetjük, hogy a vízutánpótlást tekintve jól indult az esztendő. Ugyanis 1990 ősze 14-30 %^kal csapadékosabbnak bizonyult az átlagnál. Ez a kedvező csapadckjárás folytatódott a télen is. Bár 1991 januárja száraznak bizonyult - csupán 3-8 mm csapadék hullott - februárban végre igazi tél volt, vastag hótakaróval. Állomásainkon 38-85 mm csapadék hullott, döntően hó formájában. A hótakaró vastagsága elérte az 55 cm-t a Bükk-fennsíkon és március 15-ig meg is maradt. Mindezeket figyelembe véve állomásainkon a téli évszakban 93-168 mm csapadék hullott, a 100-168 mm átlaggal szemben, ez 1-20 %os hiányt jelent csupán. Egy állomásunkon, Tamáskúton pedig 12 mm-es többlet (8%) jelentkezett. A kedvező őszi, decemberi csapadék és a megfelelő téli csapadékmennyiség azt eredményezte, hogy a Bükk karsztvízszintje január elején "rekord" magasságot ért el (248,88 m-rel), s ez március elejére csupán 2,77 mm-rel (251,65 m) süllyedt. Összességében a tavasz is átlag körüli csapadékot hozott. Állomásainkon 108-195 mm között alakult a tavasz csapadék menynyisége, az átlagos 140-195 mm-rel szemben. A Jávorkúti állomáson éppen az átlagos értéket kaptuk. A többi állomáson 9-32 mm hiány jelentkezett. így pl. Felnémeten 32 mm, Tamáskúton 9 mm hiány regisztráltatott. Ennélfogva a lehullott mennyiség az átlaghoz viszonyítva 0-23 % hiányt mutat. A vízutánpótlás szempontjából kedvező, hogy a fennsíkon volt kevesebb hiány. Ha havi bontásban vizsgáljuk a tavaszi csapadék mennyiségét, azt tapasztaljuk, hogy márciusban kevesebb csapadék hullott, az száraznak bizonyult. Állomásainkon a 114