Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Geographiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Roncz Béla: Eger időjárása 1991-ben különös tekintettel a csapadék hasznosulására

Földrajz tanszékünk által 1983-ban beindított klimatológia kutatások 9. évét hagytuk hátunk mögött. Kutatásunk célja Eger sajátos mikro- és mező klimatikus viszonyainak meghatározása, valamint éghajlatának részletes, évenkénti értékelése. Feladatunk továbbá, hogy a Déli-Bükk meghatározott területein - Barátrét (tszf. m. - 220 m), Stimetz-ház (tszf. m. - 240 m), Tamáskút (tszf. m. - 500 m), Feketesár (tszf. m. - 870 m) csapadékmérések, a Bükk fennsíkon pedig megfigyelések pl. Jávorkút (tszf. m. - 700 m) végzése, mely párosult a Bükk karsztvíz szintjének folyamatos mérésével. Mindezek során részletesen vizsgáltuk - Eger időjárásán túlmenően - a lehulló csapadék mennyiségét, eloszlását, intenzitását havi, évszakos, félévi, és éves bontásban. Először azt vizsgáljuk meg, hogy milyen időjárással köszöntött be a 90-es évtized. Hőmérséklet alakulása, °C 1. sz. táblázat. Hó I. II. III. IV. V. VI. VII. Vili IX. X. XI. XII Ev Átlag -2,3 0,1 4,7 10,2 16,1 18,8 20,8 20,0 15,9 10,1 4,1 0,1 9,9 1991. -0,5 -3,0 7,0 9,1 13,0 18,7 22,0 20,1 16,5 9,2 4,9 "2,9 9,5 Eltérés 1,8 -2,9 2,3 -1,1 -3,1 -0,1 1,2 0,1 0,6 -0,9 0,8 -3,0 -0,4 l.f.év I l.f.év Tél Tavasz Nyár Osz Átlag 7,9 11,8 -0,8 10,3 19,9 10,0 1991. 7,4 11,6 -1,0 9,7 20,3 10,1 Eltérés -0,5 -0,2 -0,2 -0,6 0,4 0,1 Az évi középhőmérséklet 9,5 °C, tehát 0,4 °C-kal alacsonyabb a sokévi átlagnál. Mindkét félévünk hűvösebbnek bizonyult a törzsértéknél. Az első félév -0,5 °C-kal, a II. félév pedig -0,2 °C-kal. A legmelegebb hónapunk "szokás szerint" a július, a leghidegebbnek pedig a "szokásostól" eltérően (január) a február bizonyult. (-3,0 °Ckal). Az évi középhőmérsékletből következne, hogy több negatív anomáliával záruló hónapunk legyen, de csupán a hónapok fele, azaz 108