Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Geographiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Pozder Péter: Eger munkaerővonzási körzete

2. sz. táblázat Az aktív keresők megoszlása gazdasági áganként Egerben (1980) Gazdasági ág Összes aktív kereső Ebből vidékről bejáró A vidékről beárók az összes aktív kereső Gazdasági ág fő % fó % %-ában Ipar Építőipar 20.304 50,4 7.963 60,6 39,2 Mezőgazdaság Közlekedés 1.531 3,8 494 3,7 32,3 Kereskedelem Szolgáltatások 18.481 45,8 4.823 36,3 26,1 összesen 40.316 100,0 13.280 100,0 32,9 Egerben 1970 és 1980 között az iparban, az építőiparban, a közlekedésben és hírközlésben, a kereskedelemben együttesen mintegy 40%-al emelkedett az ingázók száma. A kereskedelemben megkétszereződött, az iparban csak 14%-al nőtt az ingázók száma (GELSEI S. 1983). 1979-ben az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a Budapesti Statisztikai Hivatal meghatározta 26 jelentősebb városunk munkaerő vonzási körzetét. Eger napi munkaerővonzás i körzetébe 16 települést soroltak. Ezek: Andornaktálya, Bátor, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Hevesaranyos, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Ostoros, Szarvaskő és Szomolya. G

eisei Sándor további 6 településsel bővíti a vonzáskörzetet, így Egerbocs, Egercsehi, Füzesabony, Szúcs, Bogács és Bükkzsérc került Eger napi munkaerővonzáskörzetébe. A 22 település közül Bogács, Bükkzsérc és Szomolya Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tartozik. (GELSEI S. 1983). A munkaerővonzás legkifejezőbb mutatószámának az ingázóknak a lakóhelyük aktív keresőihez viszonyított százalékát tekintettük. Ez alapján szerkesztettük meg a 1. ábrát. A munkaerővonzás határát a 20%-os részesedési értéknél vontuk meg, így 22 település tartozik Eger vonzáskörzetébe. E települések ingázóira való adatokat a 2. táblázat tartalmazza. 100