Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Geographiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Mosolygó László: Budapest földhasznosítási szerkezetének történeti földrajzi vizsgálata

- Budapesttel csak érintőlegesen foglalkozó - összehasonlító elemzések arra engedtek következtetni, hogy a városi (városellátó) jellegű mezőgazdaság - a földhasznosítási szerkezet sajátosságaiból megítélhetően is - a magyar városiasodás csúcsán álló Budapesten jelentkezett a legtípusosabban. Jelen tanulmány célja Budapest földhasznosítási szerkezete történeti változásának vizsgálata, különös tekintettel a földhasználat városi sajátosságaira. Az általunk - most már részletesebb elemzéssel - megválaszolni kívánt legfontosabb kérdésnek azt tartjuk, hogy rendelkezett-e Budapest művelésági struktúrája - az utóbbi egy és negyed évszázadban - az országostól szignifikánsan eltérő jegyekkel, hogy ezek alapján városi jellegűnek minősíthető-e, s ha igen, milyen mértékben fejlődött ki e jelleg városaink összességéhez viszonyítva?* 2. Budapest földhasznosítási szerkezetének történeti változása Budapest** földhasznosítási szerkezetének időbeli alakulását - az országos jellegű mezőgazdasági összeírásokhoz is igazodva - négy időkeresztmetszetben (1865, 1895, 1935,1984) vizsgáltuk meg. Valamennyi időpontra vonatkozóan megállapítható, hogy a városok többé-kevésbé sajátos művelésági struktúrával rendelkeztek, s e sajátosságok legerőteljesebben Budapest esetében mutatkoztak meg (1., 2., 3., 4. táblázat). Az 1865-ös helytartótanácsi kimutatás ismert fogyatékosságai, vagyis a sok sajtóhiba, helyenként a mértékegységek következetlensége (KÁPOLNAI I. 1980), sőt egyes adatok hiánya ellenére is, arányok megállapítására alkalmasnak tűnik. Városaink földhasznosítási szerkezetének legfeltűnőbb jellemvonása 1865-ben a szőlő magas aránya volt. Ebben mutatkozott a * Vizsgálatainkhoz az országos átlagok mellett felhasználtuk az adott időpontokban jogilag városoknak elismert települések (1865-ben szabad királyi városok adatait is. Az országos adatok a mindenkon Magyarország területére vonatkoznak, 1865-ben és 1895-ben Fiume és Hoi-vát-Szlavonország nélkül. Budapest és a városok területe a korabeli közigazgatási beosztásnak megfelelő ** 1865-ben a későbbi Budapest helyén két önálló városi település volt: Buda és Pest. Az 1865-ös "Budapest" adatok a két város adatainak összegeként jelennek meg. 64