Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Geographiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Pozder Péter: Eger munkaerővonzási körzete

Papp Antal szerint a munkaerő vonzás a legrendszeresebb személyi jellegű kapcsolat a város és környéke között. A városokba való bejárás hatással van a városi szolgáltatások intézményeinek fejlődésére és a kiskereskedelemre is, ezért nem nyilvánítható csak lakó- és munkahely közötti mozgásnak (PAPP A. 1981). E tényeket bizonyítja az is, hogy Berta Bálint Dombóvár kiskereskedelmi vonzása és az ingázás között 0,89 erősségű összefüggést talált (BERTA B. 1978). Vadász István Tiszafüred esetében kimutatott értéke 0,67 (VADASZ I. 1981). Egernél is szoros összefüggésre utal a 0,75 korrelációs érték, mint azt már az előzőekben megállapítottuk. (POZDER P. 1987). Erdősi Ferenc véleménye szerint az inga-vándorforgalomnak az agglomeráció és a régiókutatásban nagyobb a jelentősége, mint amilyet a funkcionális értelemben vett város és vidéke közötti kapcsolatban betölt (ERDŐSI F. 1982). Az eltérő vélemények ellenére indokolt Eger munkaerovonzásával foglalkoznunk, mert az 1970-es évek végére a városok és a környező falvak kapcsolatának erősödése országosan általánossá vált. A munkaerővonzás vizsgálata nemcsak a tervszerű munkaerőgazdálkodás, az agglomerációs jelenségek kutatása és a területfejlesztési tervek elkészítéséhez szükséges, hanem vonzáskörzeti szempontokból is indokolt. Eger munkahelyein 1980-ban foglalkoztatottak száma 40 316 fo volt. Ebből 13 280 naponta ingázott, így az egri munkahelyek 33%-át vidékiek töltötték be. Az ingázók 359 településről jártak be, de számuk csak 63-ban haladta meg a 40 főt, ebből 34-ben a 100 főt. Ez utóbbi települések között találjuk Budapestet 148 fővel és Gyöngyöst 113 fővel. Az ingázók gazdasági ágankénti megoszlását és jelentőségét a 1. táblázat mutatja be. 99