Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2003. Oktatástechnológia. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 26)

KOVÁCS ILMA: Az elektronikus tanulás közelítése a távoktatás irányából

1. Az oktatásfejlesztés Az oktatásfejlesztő olyan személy, aki ismeri a képzési koncepció általános összefüggéseit Az oktatásfejlesztő munkaköre teljesen új Régi fogalmaink szerint alapvetően az oktatás, illetve a képzés tartalmára irányuló tervezői és szervezői feladatokat lát el - mondhatnánk. Mondhatnánk, de mégsem mondjuk, hiszen éppen e tevékenységek kapcsolati rendszere az, ami újjá teszi szerepkörét, és amit el kell majd sajátítania a jövőben. Az elektronikus tanulás során a képzési rendszert ugyanis nem lehet külön megtervezni és majd utána megszervezni. Előadásomban a fejlesztést a fejlesztő kompetenciái irányából közelítem meg. Szeretném megjegyezni, hogy Magyarországon vannak tanfolyami képzések, ahol a hagyományos távoktatás szervezését el lehet sajátítani, de modern távoktatástervező-szervező, azaz távoktatásfejlesztő képzésről nincs tudomásom. A tananyagfejlesztés szintén ismert. Az elektronikus oktatásfejlesztés olyan munka- és feladatkör, amely napjainkban keletkezik és amelyet a jövőben kell elsajátítani - olvashatjuk a nyugati szakirodalomban. Milyen kompetenciákkal rendelkezzék az oktatásfejlesztő az elektronikus távoktatás idején ? Röviden: Rendelkeznie kell oktatástechnológiai felkészültséggel. Ez olyan kombináló tudást, azaz olyan kompetencia birtoklását jelenti, amely többféle, korábban megszerzett tudás kellő integrálásával jön létre. Tudnia kell: mit, miért és hogyan lehet távképzésre feldolgozni; milyen formát kell alkalmazni, hogyan történik a tanulási folyamat nyomon követése, milyen az ellenőrzés-értékelés rendszere, melyik eszközt lehet a legjobban alkalmazni a képzés adott pillanatában, milyen az egész képzési folyamat és lehet-e egyáltalán képzésről beszélni stb. Részletesebben: Négy területre kell a figyelmét fókuszálnia: l. Tudnia kell létrehozni egy olyan szervezeti rendszert, amelyben integrálni és azonnal működtetni kell tudni a tartalom és a multimédia eszközök sajátosságait a tartalomra vonatkoztatott forgatókönyvszerű megjelenítési formájában. A tervezés és kivitelezés szakaszai nem különülnek el olyan élesen egymástól, mint a hagyományos oktatástechnológiai munkában. A spirális mozgásnak megfelelően, egy gyors ismétlődő folyamatról van szó, és nem a hagyományos lineáris módon történő tervezésről és szervezésről. 69