Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

H. Varga Gyula: A negyedik médium kommunikációja

Az üzenetek kiépülésében nemcsak technikai, hanem tartalmi újítás is a szövegstruktúra átalakítása láncolás (linkelés) segítségével. Az így létrejött hipertext által a szöveg nem lineárisan előrefutó, hanem elágazó szerveződésű lesz. A hivatkozásokról újabb és újabb szövegekre ugorva, a befogadó olyan intellektuális utat járva be, amilyet előtte talán senki. Ilyenformán az üzeneteket már nemcsak a küldő szerkeszti, hanem a befogadó is, hiszen végső soron tetszés szerint fíízi össze az egyes szövegelemeket. Ehhez még egy új eljárás is társul: ún. multimediális üzenetek létrehozása nyelvi és nem nyelvi jelek keverésével, összekapcsolásával. Az internet egyik alapvető célja, hogy minél több információt juttasson el minél több befogadóhoz. Az internet fölfogható rendkívül alacsony költséggel működő kiadóvállalatként is: itt sokan maguk íiják, szerkesztik, tördelik és adják ki közlendőiket. És ami nem elhanyagolható: az információk bármikor módosíthatók, bővíthetők, aktualizálhatok, egyszóval: frissíthetők. A tömeges hozzáféréssel - az újság, a rádió és a televízió mellé negyediknek - az internet tömegkommunikációs eszközzé, médiummá vált. Az előzőektől azonban legalább két tulajdonságában eltér. Az internet esetében a befogadó aktív közreműködése alapvető szükségletté válik. Másrészt itt megvalósulhat az igazi interaktivitás. A továbbiakban áttekintjük, hogy az internet milyen új lehetőségeket kínál az őt megalkotó és felhasználó ember számára. Végigvesszük, hogy az új médiumon hogyan jelennek meg a tömeg-, a nyilvános, a csoport- és a személyközi kommunikáció üzenetei, hogyan érvényesülnek a kommunikációs újítások. 1. A honlapok Ma szinte minden cégnek, hivatalnak, intézménynek van honlapja. Tegyük hozzá gyorsan: és tengernyi magánszemélynek. Bár itt a honlapokkal nem akarok részletesen foglalkozni, a főbb kommunikációs jellemzőikről mégis szót kell ejteni. Ezek vázlatosan a következők. A honlapok általában nyilvánosak, üzeneteik bárki számára elérhetőek. Az elkészítésük is, főleg pedig a továbbításuk, illetve célba juttatásuk minden más médiumnál gyorsabb. Információik folyamatosan változtathatók, újíthatok, bővíthetők - azaz frissíthetők -, így aktuálisabbak minden más versenytársuknál. Formailag sajátos elrendezésük, esztétikus grafikai megjelenésük van, eszközrendszerük rendkívül gazdag; világos, jól áttekinthető szerkezetüknek a tájékozódást, eligazodást segítő megjelenítője a tartalomjegyzék (menü). Teijedelmükre nézve általában többoldalasak, elrendezésük rendszerint egykeretes (minden információ, szöveg, kép stb. egy felületen található), de vannak többkeretes (osztott képernyős) oldalak is. 104