Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Wacha Imre: Beszéd és nyelvi helyesség a rádióban

Az stúdióbeszélgetésbe közvetlen kommunikációval: telefonbeszélgetéssel bekapcsolódnak a műsor hallgatói is, ezért interaktív a műsor. Kérdéseket tesznek fel a stúdióban ülő-beszélgető szakembereknek, ellenvéleményt hangoztatnak, azonnali választ, megoldást váraak-kérnek telefonon elmondott vagy sms-en megírt gondjaikra. A műsornak ebben - rendszerint második - interaktív részében a szakértőknek azonnal kell válaszolniuk, s olykor át is kell venniük a riporter-műsorvezető beszéltető szerepét. Kérdezettből, nyilatkozóból kérdezővé, majd újra nyilatkozóvá válnak. Mindegyik - eddig említett - beszélgetésnek természetesen előfeltétele, hogy a riporter alaposan felkészüljön a témából, beszédpartnereiből, és velük együtt előkészítse a beszélgetést. A kommunikációs szituáció elnagyolt sémáját így adhatjuk meg: a) A g—> B ^ % ifl I — > Hallgatók egy Hallgató C b) B ^ % yfi I > Hallgatók sms C ) ^ Esetleg így: Riporter ÍZ. K

x | > Hallgatók Mivel az ilyen beszédhelyzetekben kevés idő áll rendelkezésére a megnyilatkozónak, nincs lehetősége gondolkozva fogalmazni, azonnal, „promt" kell válaszolnia. Inkább a gondolatra, a mondandóra koncentrál, mintsem a nyelvi és a hangzásformára. Ez pedig erős szakismereti tudás, jó stílusérzék, „szavakészség", gazdag és igényes nyelvhasználat birtokában lehet sikeres. (A megnyilatkozónak tudnia kell a szaknyelven megszerzett ismereteit, tudását köznyelvre fordítani.) A nem rádiós szereplőknek a beszédében (néha a rádiósokéban is) megszaporodnak a szókeresést, gondolkodást jelző nyögések, az elnyújtott szóvégek, szünetek, és a befejezetlenséget, a folytatás, a szó megtartásának szándékát jelző lebegő, nyitva tartott dallamformák, az akusztikailag lezáratlan gondolatok. Jellemző még a lazább, elnagyoltabb artikulálás (szavak 76