Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Wacha Imre: Beszéd és nyelvi helyesség a rádióban

Wacha Imre Beszéd és nyelvi helyesség a rádióban A rádiós beszédhelyzetekről és beszédről A rádiós, tévés beszédről szólva a nyelvész és a nyelvművelő részéről két irányból szokta szó érni a „ház elejét". Részben a helyes-helytelen kiejtés irányából, részben a helyes-helytelen nyelvhasználat, a nyelvhelyesség hibák felől. Engedtessék meg, hogy - elöljáróban - egy-két meghökkentő gondolatot mondjak el a helyes, igényes kiejtésről és beszédről. 1.1. A helyes kiejtés és a nyelvi helyesség is csak forma, noha lényeges eleme, de nem lényege a beszédnek és általában a kommunikációnak, hanem mindkettő csak alázatos „szolgáló leánya" az információnak, a gondolatnak - ha van gondolat és mondandó. A legfőbb „szolga" a mondandót hordozó „szöveg", a „közlemény". Ezt szolgálja a kiejtés, a hangzásforma. A beszéd - bár történelmileg „elsődleges" a látható, írott megjelenési formája mellett hallható és ugyanakkor röpke életű megjelenési formája a nyelvnek is és a gondolatnak is. 1.2. Mi a nyelv? - Bárczi Géza A magyar nyelv életrajza című munkájában így vall róla: „A nyelv, gondolataink, érzelmeink kicserélésének ez a mindennapi használatú eszköze mindennemű emberi fejlődésnek egyik legfőbb tényezője, sőt föltétele. Neki köszönhető legnagyobbrészt, hogy az egymást felváltó nemzedékek tapasztalatai halmozódhatnak, s az utódokra átszállhatnak; hogy a természet közömbös vagy éppen ellenséges erői ellen való harcot nem kell minden egyes generációnak elölről kezdenie, sőt minden egyes embernek külön elszigetelten megvívnia. [...] S „a nyelv" mindenki számára elsősorban az anyanyelv [...], melynek minden elemét ezer meg ezer emlék színezi és tölti meg tartalommal, mely egész nevelkedésünket, fejlődésünket kíséri, sőt bizonyos fokig gondolkodásunk tartalmát is meghatározza." Jeles írónk, Sánta Ferenc, más megfogalmazásban megismétli Bárczi gondolatait, s hozzáteszi: ,,[a nyelv] maga ösztökél arra, hogy többet ismerjünk meg a világból: több dolognak adjunk nevet. Vagyis több dolgot érintsünk meg a gondolatunkkal. Mert a nyelv gondolat: az tehát, ami egyedül képes birtokunkba adni a világot." Azzal a gondolatsorral folytatja, hogy a nyelv gyönyörködtet is, ha helyesen használjuk, szabaddá is tesz, mert „ez 56