Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Balázs Géza: Sajtónyelv - médianyelv - médianorma

Balázs Géza Sajtónyelv - médianyelv - médianorma 1. A „sajtónyelv - médianyelv" témakör azt a kérdést rejti, hogy nyelvi szempontból miként határozható meg, s vajon egyáltalán meghatározható-e a sajtó, a média. Legtágabban persze azt értjük ezeken a kifejezéseken (sajtónyelv, médianyelv), hogy „a sajtó/a média nyelvhasználata", vagyis az a nyelvváltozat, amelyet az adott sajtótermék vagy még tovább általánosítva általában a sajtó használ. Van-e egyáltalán sajtónyelv? Lehetséges-e egy fogalomba sűríteni - hogy csak korunk sajtótermékeinél és médiaválasztékánál (a választék most legyen egyes területeken túlzás) maradjunk - a Népszabadság, a Blikk, a Story, a Kossuth rádió, a Tilos rádió, a Duna Televízió, az ATV és - hogy a legmodernebb médiatípusról is szó essék - az Origó internetes portál nyelvhasználatát? Aligha. Akkor van-e egyáltalán értelme sajtónyelvről, médianyelvről beszélni, és mit tükröznek az ilyen címszavak a nyelvművelő, nyelvhasználati szótárakban? Természetesen van értelme sajtónyelvről beszélni, ha tudjuk, ha szem előtt tartjuk, hogy legalább annyira elvonatkoztatás ez a terminus, mint a gyermeknyelv, a palóc nyelvjárás, a börtönszleng vagy a divatkifejezés stb. Azért van értelme, azért szükséges sajtónyelvről (és rögtön hozzáteszem) médianyelvről beszélni, mert ez a heterogén nyelvváltozat a nyilvánosság erejével bír, és - ha nem is előírt, azaz preskriptív, de föltétlenül szociokulturális, viselkedési - mintaként, igazodásként szolgál. Ha pedig nyelvi mintaként szolgál, akkor hatással van általában az emberek nyelvhasználatára, nyelvi kulturáltságára. 2. A tanulmányon végigvonul a „sajtónyelv - médianyelv" kettőssége. Pedig csak technikai kérdésről van szó. Mindkettő a tömegkommunikáció nyelvét jelenti. A sajtó a magyar nyelvben megmaradt a hagyományos (nyomtatott) sajtó megnevezésének, csak jelzős szerkezetekben tudjuk más médiatípusokra is vonatkoztatni: elektronikus sajtó, hangos-képes sajtó, online sajtó stb. A média viszont csak az elektronikus sajtóra vonatkozik (elektronikus média), valamint az új médiára (internetmédia). A tömegkommunikáció terminológiája így néz ki a magyar nyelvben: (I.) hagyományos felosztás: újság - rádió-televízió (II.) jelzős és magyarított megoldások: nyomtatott (hagyományos) sajtó elektronikus (hangos, hangos-képes) sajtó - on-line sajtó 44