Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

Előszó

Előszó Kötetünk két, egymástól elkülönülő fejezetből áll. Az első, tartalmában koherensebb részt a sajtónyelv-médianyelv témaköre fogja össze. Az itt olvasható tanulmányok tematikai rokonsága egy konferenciának köszönhető. Az Eszterházy Károly Főiskola Kommunikáció Tanszékének szervezésében 2003 októberében szakmai tanácskozás zajlott le ezzel a címmel, s az ott elhangzott előadások írásos változatát gyűjtöttük össze kiadványunk első fejezetében. Minthogy a kötet az EKF Líceum Kiadójának gondozásában, az intézmény tudományos közleményeinek sorozatában jelent meg, nyilvánvaló a második fejezet létjogosultsága. Ebben - az elsőhöz képest jóval lazább tematikai kötöttségű - részben a Kommunikáció Tanszéken egyéb, kommunikációs témában született, zömmel tanszékünk oktatóinak tollából kikerült elemzések kaptak helyet. Szakmai tanácskozásunk címét viseli az első fejezet. Az előadásokat igyekeztünk úgy szervezni, hogy minden médium - nyomtatott sajtó, rádió, televízió s negyediknek a legfiatalabb orgánum, az internet - képviselve legyen. Az sem tekinthető a véletlen szeszélyes játékának, hogy a legnagyobb múltú, legkiforrottabb médiumról, a nyomtatott sajtóról, pontosabban annak nyelvhasználatáról többen ejtettek szót. A hagyományos sajtóra régen is, napjainkban is modellként, mintaként tekintettek, tekintenek fiatalabb testvérei, legnagyobb presztízse mai is ennek van. A sajtó nyelvhasználatának régi szakavatott-szakértő elemzője, mai nyelvművelésünk elismert tekintélye Grétsy László. A tanácskozást és a kötetet megnyitó előadásában részint a cím és a téma fogalmi hátterét világítja meg, részben több évtizedes kutatásának, tapasztalatainak eredményeit foglalja össze jól áttekinthető rendben. A következő két tanulmány szintén a nyomtatott sajtó, az újságok írásait veszi nagyító alá. Minya Károly a nyelvi jelenségek felől közelít, a legfrissebb alakulatok között tallóz, Zimányi Árpád igényes elemzése pedig a bulvársajtóbcli szövegek sajátosságait tálja föl. A fejezet második felében a többi médium kerül terítékre. Terjedelmes tanulmányt szentel a rádióbeli nyelvhasználatnak Wacha Imre. Örvendetes ez azért is, mert a rádió(sok) nyelvi jellemzőivel magyar nyelvterületen igen 5