Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)
Barna Béla: Térképek szemiotikája
sok helyen hiányzik például Skandinávia, de ha rajzolták is, nagyon sokszor Nagy-Britanniához hasonlóan szigetként tüntették fel, nem tudják ugyanis hogy kötődik Európa törzséhez. Ennek oka részben Kelet-Európa teljesen homályos ismerete: bár Magyarország hídszerepét sokszor és sokan hangoztatják, ez nem biztos, hogy így van. Kelet-Európa egy hatalmas fehér folt a hallgatók fejében, mint ahogyan nyugat-európai térképeken egykor a vasfüggönyön túli terület. A különbség talán csak annyi, hogy a magyar hallgatóknak Magyarország keleti (és déli) határaihoz kötődik egy új „vasfüggöny", amelyen túl már „terra incognita"' kezdődik a mentális térképeken. Ezt bizonyítja az is, hogy a 68 hallgató közül mindössze 24 tüntette fel egyáltalán Oroszországot. Hasonlóképpen fehér folt a Balkán-félsziget is, ezzel szemben Dél-Európa nyugati része és Nyugat-Európa viszonylag sokszor és igen hangsúlyosan és nagyjából pontosan jelenik meg a hallgatók mentális gondolkodásában. Második vizsgálati szempont a kontúron belül maguk az egyes országok megjelenítése, a berajzolt országok méretaránya, körvonaluk, egymáshoz viszonyított helyzetük volt. Itt is ki kell emelni, hogy a legtöbb rajznál Nyugatés Dél-Európa kiemelt helye tűnik szembe, ezeket ismerik leginkább a hallgatók. Ugyanez az eredmény jött ki a már korábban említett kutatásnál is 5 1. A szerzőpáros szerint „ha egy család nyaralni szándékozik, az úticél meghatározásakor főleg a tengerparti területeket tekintik át, és azok közül választanak. A legtöbb család kedvelt nyaralóhelyei a tengerpartok, azok közül is az olasz, a görög és a spanyol part.'' Ez részben elfogadható (Spanyolország és Olaszország esetében például), másrészt azonban a megállapítás nem ad arra választ, hogy akkor Portugáliát miért is jelölte be szinte mindenki pontosan, illetve Görögország helyét szinte egyáltalán nem találják. Görögország bizonytalan elhelyezkedésére sokkal inkább az 1990-es években zajló balkáni háború adhat magyarázatot és az egykori Jugoszláviából keletkező utódállamok zavarossága. Ugyanebből az okból kifolyólag Magyarország déli szomszédaival a hallgatók többsége egyáltalán nincs tisztában: sokszor előfordul, hogy Horvátország felcserélődik Kis-Jugoszláviával és még tengerpart sem jut nekik, de előfordul, hogy tőlünk délre, a Balkán-félsziget országai helyére egyszerűen csak Balti-államokat írt a hallgató. Olaszország kapcsolódása sem egyértelmű a Balkánhoz, van úgy, hogy Eszak-Itália BoszniaHercegovinával vagy akár Montenegróval határos. A nyaralás-magyarázaton kívül tehát sokkal inkább valószínűsíthető, hogy Olaszország és Spanyolország jellegzetes alakja miatt „égett be" a hallgatók tudatába. Ugyanez a helyzet Franciaországgal is: hatszög alakjának visszaadásával sokan próbálkoztak, viszonylag sok helyen felbukkan a Bre5 1 Farsang-Jóri 1999. 135
