Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)

H. Varga Gyula: A negyedik médium kommunikációja

H. Varga Gyula A negyedik médium kommunikációja (Nyelvhasználat az interneten) Az informatika térhódítása, beépülése a mindennapi életbe az ember számára új kommunikációs csatornákat nyitott, és új kommunikációs eljárásokat alakított ki, tett lehetővé. A technikai és technológiai újítások kitágították a lehetőségeket, tcrben és időben lerövidítették az információk célba juttatását. Az emberi kapcsolatteremtés kommunikációs lehetőségeinek a rendkívüli kiszélesedése nagyban hozzájárult a korábban viszonylag zárt emberi közösségek kinyílásához, új típusú közösségek létrejöttéhez, a kulturális szokásrendszerek átalakulásához. A globalizálódó világ egyik jellegzetes össznépi játéka, terméke az internet. Segítségével pillanatok alatt elérhetjük az amerikai vagy ausztráliai magyarok honlapjait, újságjait, az internetes fórumokon nem ritkaság, hogy különböző országokban élő emberek vitatkoznak egy-egy témáról, bármelyik percben küldhetünk és kaphatunk elektronikus levelet a világ bármely részéről. Az újítások mögött persze mindig ott van a megőrzött hagyomány is. Nincs az a kommunikációs újítás, amely ki tudná vagy akarná küszöbölni az emberiség egyik (?) legnagyszerűbb alkotását: az emberi nyelvet. Úgy tűnik, minden ennek a gazdagítását, segítését, mmél árnyaltabb, ugyanakkor egyszerűbb, gazdaságosabb működését kívánja segíteni. Értékelhetjük ezt úgy is, hogy a hagyományos nyelvi-kommunikációs eljárásokba újak épülnek be, úgy is, hogy régi és új módszerek keverednek, s úgy is, hogy a régi formák föllazulnak, újak váltják fel őket. A legfőbb újításokat számba véve, megállapíthatjuk, az internet új kommunikációs csatornát alakított ki a - nemcsak - nyelvi közlés számára: az eddigi papír alapú vizuális nyelvi kommunikáció helyére a képernyőselektronikus lépett. Az internetezők begépelt szövegeket küldenek egymásnak. A technikai háttér kidolgozásával hihetetlenül felgyorsult a közvetett kommunikáció, megközelítve az élő beszédet. Az időbeli szinkronitásból következő, a hangzós (akusztikus) nyelvi kommunikációra jellemző kevésbé megtervezett, megszerkesztett és kidolgozott formák egy részét beemelte az írásos (vizuális) nyelvi kommunikációba, közelítve (vagy keverve) az évszázadok folyamán kicsiszolódott nyelvi kommunikációs eljárásokat. 103