Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2004. Sectio Scientiarum Economicarum et Socialium (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 31)
Kemény Gábor: A Magyar Televízió hírműsorainak nyelvi, stilisztikai sajátosságai
adjekciós (bővítő, hozzátoldó) alakzatoknak nevezik az ilyeneket. 3 6 A hoszszabb szóalakokhoz az ünnepélyesség, választékosság, megfontoltság stb. képzete társul, talán ezért kedvelik őket a hivatalból (és hivatalosan) nyilatkozók. De ha túlzásokba esnek, a következmény: a modorosság. Ritkább, de szintén előfordul a hírműsorokban is ennek ellentéte, a detrakciós (elhagyásos) alakzat 3 7, pl. eztán (nem pedig ezután). A finomkodás olykor túlhelyesbítésre (hiperkorrekt alakok használatára) vezet. 3 8 A következő mondatot pl. a Nemzeti Bank elnökétől hallhattuk: „Nem avatkozunk be a pénzpiac működésébe«." Nem nyelvtani, hanem „csupán" stilisztikai kifogásunk lehet azokkal a mondatokkal szemben, melyek finomkodó (egyszersmind hivalkodó) divatszavakat tartalmaznak. Ilyen divatszó napjainkban a mentén névutó átvitt értelemben: „Azt követeljük - mondta a tévéhíradóban a Magyar Orvosi Kamara szóvivője -, hogy a magyar politikai élet reprezentánsai üljenek egy asztalhoz, és rajzolják meg azt a koncepciót, amelynek mentén az egészségügyben tisztelettel kitartó kollégáink látják a jövőjüket, és itt akarnak maradni." A mondat egyéb stilisztikai érdekességeit (reprezentánsok, a koncepció megrajzolása, tisztelettel kitartó kollégák) most nem elemezzük, bár megérdemelnék! Az ellenkező irányban ható nyelvi változási tendencia a stiláris fellazulás. Ennek tüneteire már az 1992. októberi budapesti nyelvművelő konferencián felhívtam a figyelmet (jó buli, muszkli, lerobbant, macerás - mindez olyan közlési helyzetben és szövegkörnyezetben hangzott el, amely kizárólag a választékos stílusrétegbe tartozó kifejezések alkalmazását engedte volna meg a nyilatkozónak). 3 9 Azóta is figyelem és gyűjtöm ennek a tendenciának a megnyilvánulásait. A rádióban az egyébként igen komoly hangvételű lakáshitel-hirdetés ezzel a szlogennel próbál megnyugtatni: Nincs macera! A bulvársajtó szalagcímeiben szinte nem is fordul elő az elbocsát, utcára tesz. felmond neki stb., hanem csupán a kirúg. Már az egyetemista lányok beszédében is kezd beszédtöltelékké válni a közösülésre biztató két szótagos trágárság. De téijünk vissza a hírműsorok nyelvéhez! Az utolsó fél évben a következő példákat jegyeztem fel: „Brahiból nyújtottak be módosító indítványo3 6 Szabó G. Zoltán - Szörényi László: Kis magyar retorika. Tankönyvkiadó. Bp. 1988. 133-143, 186-191. (2. kiadása: Helikon, Bp. 1997.) 3 7 Uo. 144-147, 191-192. 3 8 A túlhelyesbítés fogalmára és típusaira 1. Zimányi Árpád: A túlhelyesbítés mai nyelvhasználatunkban. In: Hajdú Mihály - Keszler Borbála (szerk.): Kiss Jenő 60. születésnapjára. ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete - Magyar Nyelvtudományi Társaság. Bp. 2003. 350-354. 3 9 Kemény Gábor: Normaváltás közben. Magyar Nyelvőr 1993/4: 416-417. 101
