Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)
Buda Béla: Percepció, empátia, tervezés a kommunikációban
Megítélésem szerint a percepció és az empátia „tágítása" és diszciplínáit, felkészült alkalmazása lehetővé teszi a tervezést, vagyis a felhasználás tudatosítását, programozását, ezzel monitorizálás és evaluáció lehetőségét.Ennek összefüggéseire a 6. sz. melléklet mutat rá, az itt jelentkező igények és kritériumok ma általánosan ismertek, mert a legfőbb társadalmi kommunikációs területeken, pl. a reklám, a marketing (és ezen belül a szociális marketing), a felhasználói, ill. piaci vagy ügyfélkapcsolatok („PR") világában ezek már mindennaposak. Az új legfeljebb az empátiát feltételező készségek terén mutatkozhat. 6. sz. melléklet: Tervezés a kommunikációban - a tudatos célok kérdése a kommunikációban - pl. figyelem és érdeklődés kiváltása, befolyásolás, kapcsolatépítés (-javítás), konfliktusmegoldás, motiválás stb. - az időfaktor, az intenzitás, a minőség - a teljesítmény - faktora a tudatos kommunikációban - a hatás biztosítása - a taktika és stratégia modellje tervezés koncipiálásában és végrehajtásában - tervezés - az önmonitorizálás és fejlődés feltétele - a percepció szerepe a tervezésben - helyzetfelmérés, önpercepció - az empátia szerepe a kommunikációs tervezésben - a segítés és fejlesztés területein - a kommunikátor készségrepertoárja és ennek szerepe a tervezésben - hitelesség, szuggesztibilitás, emocionális „kisugárzás", „sex appeal" stb. - tudatosság és tervezés egyes (kommunikatív) szerepformákban (emberek vezetése, oktatás, foglalkoztatás, terápia, viselkedéskorrekció, szónoklás stb.) A percepció, az empátia és a tervezés összekapcsolásának éppen az a lényege, hogy ennek révén a kommunikáció egyszerűbb (faktoriális, taxonomikus vagy folyamat-) modelljei kiterjeszthetők, és a személyközi kommunikáció viszonyai (ha helyenként metaforikusán, ill. a szervezeti modelleket kiegészítő módon is) kiterjeszthetők nagyobb rendszerekre. így a kommunikációelmélet felhasználásában egységesebb szemlélet, integrációs lehetőség alakulhat ki. Ennek kulcstényezőire és alapkérdéseire vonatkozik a 7. sz. melléklet, amely a kommunikációs alkalmazásban ismét ismert vetületeket érint. Talán azt érdemes hozzátenni, hogy a felvázolt összefüggések érvényesek a médiakommunikációra, ill. a politikai kommunikációra is. 2 0 1 9 A 15. lábjegyzetben említett kötetek jól kifejtik ezt. 2 0 A gondolatmenet alátámasztása, ill. illusztrációja: M. Guirdham: Interpersonal Skills at Work. 1995 (sec.ed.), Prentice Hall, London, New York; R. Dimbleby, 17
