Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Buda Béla: Percepció, empátia, tervezés a kommunikációban

rápiához hasonló (ill. éppen onnan kölcsönzött) technika használatos.

1* Itt még nehezebb a minőségkontroll és a minőségbiztosítás, mint a percepciós készségek fejlesztésében. E viszonyokat tükrözi az 5. sz. melléklet, amely sorra veszi az empátia alkalmazásának nehézségeit és korlátait, más részről lehetőségeit is. 5. sz. melléklet. Empátia - korlátok, feltételek, alkalmazás és fejlesztés - centrálás, önmonitorizálás és verbalitás elsődlegessége a nyugati kultúrában (az empátia „inaktivitása") - a kommunikációs tér „racionalitása" empátia nélkül - az én határainak védelme, az érzelmek kontrolljának egyszerűsége az empátia „kikapcsolása", mellőzése, ill. hárítása révén - akaratlan empátiás kihívások és ezek érzelmi megterhelései bizonyos kommunikációs területeken, vetületekben (distress helyzetek átélése) - empátiás túlterhelés és következményei - hárítás, indiszpozíció, énhatárok megmerevedése - az empátia proszociális felhasználása mint elaborációs mód - az empátia aktiválása és fejlesztése — önismeret, skill training, professzionális fejlesztés és segítés stb. céljából, empátia és koevolúció - introspekció, élmény, fantázia és társas támogatás az empátia fejlesztésében és alkalmazásában - sablonok és tévutak - skálák, audiovizuális eszközök (rögzítés és viszszajátszás), akciós gyakorlás A táblázat utal arra, hogy az empátia használatát nem csupán a nyugati kultúra racionális hagyományai nehezítik, hanem a racionális percepciós fejlesztés is elegendő teret biztosít az új típusú, csoportos, „living learning" gyakorlatoknak, „encounter" módszereknek, tehát gyakran nincs is ösztönzés az empátiás viszonyulásra, míg ennek mellőzését sokféle védekező, lelki értelemben „kényelmes" beállítódás is nehezíti. Az empátiát igénylő segítő, ill. alkalmazási helyzetek a kommunikátor személyiségét éppen ezért meg is terhelhetik. Ugyanakkor az empátia fejlesztése előnyös lélektani elaborációs módokat adhat, és nagyon nagy hatások, változások létrehozására is alkalmas kliensekben, különféle korcsoportokban, szervezetekben és közösségekben. Az empátia használatában és fejlesztésében is sok sablon és tévút figyelhető meg, különösen ott, ahol az alkalmazásnak megfelelő „piaca" van. I

S Az alkalmazás jó összefoglalásai: J. Finke: Empathie und Interaktion. Methodik und Praxis der Gesprächspsychotherapie. 1994. Thieme, Stuttgart, New York; J. Finke: Beziehung und Interaktion. Interaktionsmuster, Behandlungskonzepte und Gesprächstechnik in der Psychotherapie. 1999. Thieme, Stuttgart, New York. 16