Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Buda Béla: Percepció, empátia, tervezés a kommunikációban

4. sz. melléklet: Empátia a kommunikációban - az empátiafogalom szemantikai túlterheltsége, az empátia jelenségének összetettsége - az empátia percepciós komponensei - a másik (normatív és szerep-) perspektívájának, „vonatkoztatási kereteinek" „átvétele" - szerep- és szituációelemzés - a másik önprezentációjának észlelése és értelmezése - kontextuális elemzés - a (testi) nemverbális kommunikáció dekódolása (különösen: mimika, hang, gesztusok) - NLP ( Satir, Erickson) - az érzelmi ráhangolódás - a nemverbális rezonancia „vállalása", az önmonitorizálás időszakos feladása, az introspektív önmegfigyelés szerepe, a szóbeli (metaforikus) tudatosítás (megfogalmazás) kérdése - empátiás folyamat - empátiás „mélyítés" - a motivációk, belső kognitív-emocionális szerkezetek, elhárítások, önprezentációk stb. irányába (meghatározott társas) kapcsolati keretekben - szelektív empátiás vetületek - pl. szükségletek, hangulatok, érzelmek vetületeiben, intimitás, kapcsolati kommunikáció, erotika stb. szintjén, „csoportempátia" - empátiás visszatükrözés - az empátia felhasználása kommunikációs célok érdekében A felvázolt fogalmak utalnak arra, hogy az empátia fogalma ma nagyon sok jelenséget foglal magába, pl. benne van a szociális kontextualitás is, mint háttérismeret, tehát a szituációk jelentés világa, a szabályok, szerepek, érdekviszonyok figyelembevétele. Ezek adnak keretet a nem verbális viselkedési megnyilvánulások értelmezéséhez. Az empátia azért is érdemes arra, hogy önálló kommunikációs jelentésszintként kezeljük, mert a nyugati civilizációban viszonylag kevésbé és öntudatlanul használatos, és ezért a segítő, ill. a személyközi kommunikáció hatékonyságában érdekelt szakemberek e vonatkozásban valóban rászorulnak a képzésre, fejlesztésre, gyakorlásra. A percepció kitágítása az empátia síkjában -éppen a kialakult automatizmusok, szokások, kognitív rutinok miatt - nehezebb, mint a szociális percepció kategóriáinak jobb, pontosabb alkalmazása. Itt új élménymodalitásokra, új típusú kognitív keretváltásokra, a saját énátéíés érzelmi felhasználására van szükség, és ez nem mindig könnyű. Éppen ezért az empátia fejlesztésére vonatkozóan nem alakultak ki olyan sémák és algoritmusok, programok, mint amilyenekkel a kommunikációs percepciót javítani lehet, itt sokféle innovatív csoportmódszer, audiovizuális visszajelzési mód vagy a pszichote15