Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Buda Béla: Percepció, empátia, tervezés a kommunikációban

magas szinten oktatni kellene, ill. mi annak a kommunikációelméleti magva, szakszerűsége.

2 A válasz e kérdésre - a legáltalánosabb sűrítésben - az, hogy az alkalmazás a kommunikációs tér, helyzet, rendszer helyes érzékelése, percepciója, ennek elemző feldolgozása, a személyközi, közvetlen kommunikációs vetületben a percepció mélyebb (beleélő, érzelmileg megértő formája az empátia, és ezeken - a percepción és az empátián át - a kommunikáció tervezése, amely általában a kommunikáció jobb, hatékonyabb végrehajtását is jelenti, hiszen magában foglalja az összefüggések vizsgálatát, a kommunikáció tudatos lebonyolítását, és ezzel együtt kontrollját (monitorizálását és evaluációjának lehetőségét) is. A kommunikáció fejlesztésében a célokat képességek vagy készségek kategóriáiban, esetleg funkciók szerint vagy alkalmazási terek fő feladataiban jelölik meg. A viszonyokat vázlatosan mutatja az 1. sz. melléklet. 1. sz. melléklet: A kommunikáció fejlesztésének célterületei - a kommunikáció mint „skill", mint sajátos képesség

3 - á „jó" kommunikáció - a hatékonyság kérdése és ennek lélektani értelmezése - befolyásolás, kontroll, helyzetdefiníció, normaszabás, „impression management", időökonómia, sikeres társadalmi cselekvés, „esztétikum" stb. - a kommunikáció fejlesztése mint „skill training" - tudatosság versus spontaneitás, „monitoring" és evaluáció; - kommunikációs rendszerek fejlesztése, párkapcsolati és családi kommunikációs fejlesztés, szervezetfejlesztés, kommunikációs auditálás

4, kommunikációs rendszerek tervezése; - a hagyományos kommunikációs képzés három vetülete - percepció, empátia, tervezés (taktika és stratégia, ill. tudatos érdekeltség és kontroll). Az alkalmazás, fejlesztés viszonylagos leegyszerűsítő vagy konkretisztikus értelmezése abból is eredhet, hogy egyelőre csak nagy általánosságban létezik elméleti kép a kommunikációról (pl. az ismert Shannon-Weaver-fé\t 2 *" A kommunikációs fejlesztés és alkalmazás elméleti alapjainak egyik, talán a legjobb összefoglalási kísérlete: O. D. W. Hargie (ed.): The Handbook of Communication Skills. 1997. (sec.

ed.), Routledge, London, New York. ' A behaviorista irányzat hagyományát tükröző „skill" értelmezés jó összefoglalása: O. Hargie, C. Saunders, D._Dickson: Social Skills in Interpersonal Communication, 1994. (third ed.), Routledge, London, New York. O. Hargie, D. Tourish (eds.): Handbook of Communication Audits for Organisations, 2000. Routledge, London, New York. 10