Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Földes Anna: Műhelymunka az újságíró-oktatásban

Földes Anna Műhelymunka az újságíró-oktatásban Nem tagadom, büszke vagyok arra, hogy iskolánk - a Bálint György Új­ságíró Akadémia - a kezdeményezője, gazdája a hazai újságíró-oktatás leg­több intézményében haszonnal forgatott könyvsorozatnak, a Sajtókönyvtár­nak. Hogy kommunikáció szakos hallgatók államvizsgáján, médiaismerete­ikről számot adó tanárjelöltek szigorlatán az egész országban visszahalljuk az 1994 óta immár hatodik kiadásban megjelentetett Műfajismeret meghatá­rozásait és példáit. Hazai viszonylatban nem is olyan régen még kísérletnek szántuk az újságírás oktatását szolgáló, magyar nyelvű segédkönyveket, a Sajtójogtól a Sajtónyelv ismerettáráig, és elmondhatjuk, hogy a sorozat ­hála rangos szerzőinknek, az iskolában tanító Bernáth Lászlótól Kapitány Ágnesig és Gáborig, Popper Pétertől Székely Lászlóig - bevált. De éppen a legsikeresebb, a Műfajismeret a bizonyíték rá, hogy tan­könyvből legjobb esetben is csak szakmánk elméletét lehet elsajátítani, nem pedig gyakorlatát, nem az írás mesterségét. írni csakis írás közben tanulhat­nak a pályára készülők, méghozzá folyamatos és módszeres gyakorlás, szer­vezett műhelymunka keretében. Ma már régóta megcáfolt tapasztalat, amire elődeink esküdtek, hogy ilyen „tanműhely" csak szerkesztőségben szerveződhet. Tartok tőle, hogy a miénk volt az utolsó újságíró nemzedék, amelynek még megadatott, hogy mesterei egyenként is hajlandók voltak - illetve ráértek - kezdők kéziratait faragni, csiszolni. A mai rohanó szerkesztőségi életben a laptulajdonosok, szerkesz­tők és rovatvezetők már lehetőleg készterméket, javításra nem szoruló kéz­iratot várnak a gyakornokoktól is. Aki az elvárásoknál gyengébben teljesít, nagyon hamar kiesik a versenyből. Többesztendős szerkesztőségi munka után hozzánk visszalátogató fiata­ilak is némi nosztalgiával emlékeznek arra az időre, amikor még minden foírük, riportjuk, glosszájuk értő és alapos bírálatot kapott a tanórákon, ami­kor mindennapos gyakorlat volt a megméretés. Sokaknak ez hiányzik leg­jobban életük első munkahelyén. De hol tanulja meg a pályakezdő a hírírás ábécéjét, az interjúkészítésnél nélkülözhetetlen kérdezéstechnikát, ha a szerkesztőségben kritika nélkül közlik (vagy nem közlik) műveit? Nyilvánvaló, hogy még a felkészülés idő­szakában, m iskolai, egyetemi, főiskolai műhelyekben. A média szakok tanmenetében (jó esetben) kiemelt helyen szereplő műfajismereti órákon. A 168

Next

/
Oldalképek
Tartalom