Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Andok Mónika: News net - hírgyűjtési háló: Tuchman elmélete és a mai magyarországi gyakorlat

A szervezetszociológiai vizsgálatok származási hely szerint igyekeznek csoportosítani a hírforrásokat, alapvetően a nyugati újságíró tankönyvek is a hírgyártó szervezeteket veszik sorra. Nem lehet tökéletesen kimerítő felsorolást adni, de a nagy területek a következők: Parlament, törvényhozás, bizottságok, minisztériumok, pártok, pártszervezetek, alkotmánybíróság, bíróságok, ügyészség, rendőrség, közigazgatási intézmények, önkormányzatok, bankok, kulturális intézmények (színházak, kiadók, galériák), kórházak, tűzoltóság, sportintézmények, csapatok, civil szervezetek. Adat szerint és címlista szempontjából hosszú a sor, mégis nem egyforma arányban és súllyal tudnak információkat eljuttatni ezek a szervezetek magukról, a tevékenységükről stb. S ennek oka nem az esemény vagy a szervezet fontosságában rejlik csupán. Hanem a sajtó működéséből, működési mechanizmusából is fakad. Ennek ismeretében írta Walter Lippman, hogy viszonylag kevés helyen állítják elő a tudnivalókat, a történéseket. (Lippmarin 1966: 142). S ebben az is benne van, hogy alapvetően nem az újságírók állítják elő, hanem az intézmények a maguk működése során. „... normális körülmények között a sajtó csak azt képes regisztrálni, amit az intézmények működése már regisztrált számára (...) az újságírás nem a nyers anyagból való közvetlen riportot jelenti, hanem olyan riportot, amely már a meglévő anyagról annak stilizálása után készült (...) a szabványosított termékben idő és munka megtakarítás van, továbbá részleges garancia a kudarc ellen" (Lippmann 1922/1985: 11). A mostani felmérésből mi mindent lehet leszűrni, mennyiben hasonló a helyzet, illetve mennyiben más? Három magyarországi napilapot vizsgáltam meg ebből a szempontból, mindhárom alapvetően más-más jellegű. Az egyik egy megyei napilap, a Veszprém Megyei Napló, a másik egy ingyenes napilap, a Metro, a harmadik pedig egy internetes lap, az Index. A hírforrások felsorolása tekintetében meglepő dologgal nem találkozunk, ami figyelemre méltó, az inkább a hírközlő és a forrás viszonya, valamint az egyes források szereplési aránya. 97