Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Sibelka György: A kapcsolati marketing és a lobbi

lis feltételeket. Az együttműködés ilyen szintje már meghaladja a hagyományos marketingre jellemző eladó-vevő kapcsolat tartalmát és intenzitását: új minőség alakul ki, a kooperáció mind kifejezettebb. Meg kell jegyeznünk, hogy a kapcsolati marketing révén előállt sokoldalú, szoros vevő-eladó együttműködésnek egy ponton túl lehetnek kedvezőtlen hatásai is. A már-már „bensőséges" viszony, a tartós partnerségből származó kölcsönös informáltság, az erős személyes kapcsolatok a két szervezet üzleti szuverenitásának és valamelyik fél érdekeinek sérüléséhez vezethetnek. A kialakult helyzetet egyes szerzők olyan házassághoz hasonlítják, ahol a feleket - a kölcsönös vonzalom gyengülésével - a megszokás, a közös múlt és a tapintat tartja össze. Egy ilyen szituáció mind a vevő, mind az eladó érdekeit sértheti, de előbbire nézve valószínűleg hátrányosabb. A lobbi A kapcsolati marketing tárgyalásánál kell szólnunk egy olyan fogalomról, mely a magyar álíami beszerzések gyakorlatában is egyre inkább jelen van. Ez a fogalom a lobbi. (Meghonosodását az is mutatja, hogy magyaros írásmódja - az eredeti angol „lobby" helyett - napjainkra általánosan elfogadottá vált.) A lobbi érdekcsoportok céljainak intenzív képviseletét, törekvéseik érvényrejutásának fokozott segítését jelenti a döntéshozóknál. A lobbinak tipikusan három szereplője van: - az érdekcsoport, mely határozott üzleti célokat (pl. állami megbízások, koncessziós jogok elnyerése stb.) szeretne megvalósítani; - a lobbista, aki a fenti célok érdekében igyekszik közvetve vagy gyakrabban - közvetlenül befolyásolni a döntéshozókat; - a döntéshozók, akiknek tiszte és felelőssége az ajánlatok mérlegelése és közülük a legkedvezőbb kiválasztása. A lobbizás a piacgazdaságokban elfogadott, széles körben, a különböző döntési szinteken egyaránt zajló tevékenység. Elvi háttere már-már „fennkölt": a lobbista önzetlenül, pusztán a jó ügy iránti elkötelezettségből „segít" a döntéshozóknak, mintegy rávezetve őket az egyedül üdvözítő megoldás megtalálására. A gyakorlat némiképp más: a lobbisták közvetve vagy közvetlenül valamilyen módon érdekeltek az üzleti csoport szándékainak megvalósulásában. A lobbista formális részvételét az érdekcsoportban (irányító vagy ellenőrző - pl. felügyelőbizottsági - szerep) a különböző piacgazdaságokban érvényes jogszabályokat általában akkor teszik lehetővé, ha az illető személy közvetlenül nincs benne a döntéshozói körben. Az érdekcsoportok ugyanakkor fokozottan igyekeznek megfelelő befolyással, személyes presztízzsel, kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkező személyeket lobbistájuknak megnyerni, ami teljesen érthető: céljaik megvalósítását csak valóban „fajsú244'