Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Forgács Attila, Barlai Róbert, Fodor László, Kulikné Láng Zsuzsanna, Jachimovitsné Kapitány Magda: Kommunikációs tréning tapasztalatai a Külkereskedelmi Főiskolán

Forgács Attila, Barlai Róbert, Fodor László, Kulikné Láng Zsuzsanna, Jachimovitsné Kapitány Magda Kommunikációs tréning tapasztalatai a Külkereskedelmi Főiskolán A hallgatói véleményezések tartalomelemzése Bevezetés A tréningcsoport (T-group) módszer és elnevezés mint a személyiség és különféle képességek hatékony fejlesztési módja eredetileg Kurt Lewin (1946) nevéhez fűződik (13, 14). A tréningcsoportok elméletét és gyakorlatát számos hatás fejlesztette, melyek közül a Moreno-féle pszichodrámát, a londoni Tavistock Institute pszichoanalitikus szellemi hatását, valamint a humanisztikus pszichológia, az ún, encounter-csoportok tapasztalatait emelik ki leggyakrabban (3). A tréningmódszer a személyes tapasztalat átélésére, a csoportdinamikára és a társadalomtudományok ismeretrendszerére épül. A résztvevők a csoporttörténések személyes átélésén keresztül jutnak el az új ismeretekhez, belátásokhoz, munkájukhoz nélkülözhetetlen kommunikációs és kapcsolatépítő készségekhez (18). A csoport reflexiói és visszajelzései elősegítik a résztvevők tudatos szakmai viselkedésváltozását. A tréningek a személyes bevonódás által az attitűd valamennyi szintjén (kognitív, emocionális és viselkedéses szinten) változásokat érnek el (2). A tréning nem hagyományos módon folyó oktatás, ahol a tréner aktív és a csoport tagjai a passzív befogadó szerepét töltik be. A tréning a résztvevői, problémacentrikus tanulás elvére épít, a foglalkozásokon a résztvevőké a főszerep, a tréner nem oktató, hanem a folyamatokat katalizáló szerepben dolgozik. A feladata az érdeklődés, a személyes átélés, a bizalom, a nyitottság megfelelő szintjének és egy olyan atmoszférának a megteremtése, melyben a résztvevők készek a személyes megnyílásra, illetve a saját és a társak viselkedésének elemzésére (5, 7). A tréningek egyes szakaszai három részből állnak: (1) kérdőíves önértékelés, (2) saját élményü gyakorlati rész, valamint az ehhez szervesen kapcsolódó (3) rendszerező, elméleti rész. A gyakorlati szakaszban a résztvevők egy társadalmi, kommunikációs vagy egyéb pszichológiai problémát modelláló csoportos feladatot kapnak. A csoportos megoldások során a résztvevők személyesen bevonódnak a tárgyalt problematikába. Az egyéni és csoportos 216'