Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

H. Varga Gyula: Modul rendszerű kommunikáció szakos oktatás az egri főiskolán

H. Varga Gyula Modul rendszerű kommunikáció szakos oktatás az egri főiskolán Manapság a fejlettnek mondható világban nemcsak a kommunikáció fogalma és szóliasználata divatjelenség, hanem a kommunikációs képzés is. Amilyen képlékeny, szinte áttekinthetetlenül szerteágazó a kommunikáció területe, olyan differenciált az oktatása is. Ezt megerősítik azok az előadások is, amelyek a 90-es évek közepén a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen elhangzottak. (Vö. Kováts Ildikó 1996. A kommunikációs képzés nemzetközi tapasztalatai. JEL-KÉP 1, 47-52.) Az európai és az amerikai oktatás sokszínűségében és széttagoltságában három oktatási stratégia körvonalazódik számunkra. Az egyik a kommunikáció elméletét helyezi középpontba, a másik az újságíróképzést, a harmadikhoz az ettől eltérő egyéb specialitásokat sorolhatjuk. Magyarországon a kommunikáció szakos oktatás a 90-es évek elején kezdődött - és robbant bele a felsőoktatásba. Olyannyira, hogy ma alig van főiskola vagy' egyetem, ahol ne folyna ilyen nevű képzés. SŐt, azt mondhatjuk, ezekre a szakokra óriási a túljelentkezés. Köszönhető ez egyrészt a divatnak -,a kommunikáció divatjelenséggé válásának másrészt annak, hogy a jelentős bővülés ellenére a felsőoktatásban még mindig eléggé szűkös a szakkínálat. Vannak, akik az igény növekedését a piaci igényekkel magyarázzák. Ennek ellentmondani látszik a média-, reklám- és PR-cégek vezetőinek nyilMkoötai: ők a munkatársakat nem a végzettség, hanem a rátermettség alapján választják ki. Sőt, úgy tűnik, ők szívesebben járják az utat fordítva: kivalasMpk a leendő munkatársat, s csak később - ha beválik - iskolázzák be. A nagyobb cégek még ezt is úgy szeretik megoldani, hogy az oktatást viszik be a cégbe, s nem a munkatársakat küldik el a képzésre. Kommunikációelméleti központú képzés Magyarországon jószerével csak a pécsi egyetemen folyik. Igaz, mellette megemlíthetjük azokat a képzéseket is, amelyek kulturális antropológia néven folynak (pl. Miskolcon). A legtöbb helyen ;a kommunikáció szakos oktatás lényegében újságíróképzést jelöl. Arra korán rájött a szakma, hogy a nyomtatott sajtó nem is elég csábító, és nem is Mván annyi szakembert, ezért nyitott előbb az elektronikus sajtó, majd a reklámszakma irányába, illetve a marketing, majd pedig a közélet felé. (Bzí jelzik az olyan megnevezések, mint üzleti kommunikáció, politikai kOTTWTiunikáció.) 210'