Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Kerekes Sándor: A Kölcsey Stúdió története

amely másképpen gondolta. Szintén gyakran ütközött akadályba a végzős hallgatók vizsgariportjának leforgatása, amely „kutyafuttában" készült el a szerkesztőségek mindennapos leterheltsége miatt. Olyan is előfordult, hogy a nyersanyag ugyan már dobozban volt, de idő hiányában már nem tudták megvágni. Többek között ezért is volt jogo§ az a bírálat a hallgatók részéről, amely egyfajta „virtuális" oktatásnak minősítette a kurzust a megfelelő gyakorlati háttér hiánya miatt. 4.1.2. Hogyan épül fel, és mire képes technikailag a stúdió? Az első és legnagyobb tér egy többfunkciós terem, ahol lehetőség nyílik kényelmes körülmények között 20-22 fő oktatására, technikai eszközök bevonásával szemináriumok, előadások megtartására. A helyiség ugyanakkor alkalmas egy nagyobb stúdiótér berendezésére is, ahol stúdióbeszélgetéseket, helyzetgyakorlatokat lehet rögzíteni három kamera (három plánból) segítségével. Alkalmazható a terem az intézményt érintő bejelentések vagy beszélgetések, fórumok, előadások közvetítésére. A stúdiótérből a kép és hang a főiskola zárt rendszerébe kerül. A digitális technikának köszönhetően adott a lehetőség a közvetítés kiszélesítésére, a jelek továbbíthatók az intranetre és az internetre is. A második hely az ún. blue-box stúdió, amely rádiós szemszögből a süketszoba szerepét tölti be. Itt stúdiószerű körülmények között hangot lehet rögzíteni, illetve az egyszereplős műsorvezetői szövegeket lehet felvenni képpel-hanggal és elektronikusan kulcsolt háttérrel. Fontos szerepet tölt be ez a stúdiórész a Kölcsey Híradó, vagyis a főiskolai hírműsor elkészítésekor. A harmadik hely a stúdió „lelke": ez az ún. vezérlő. Innen irányítják a kinti helyiségekben lévő technikai eszközök működését, és itt rögzítik a felvételt. Az utómunkára - a számítógépes hangra vágásra (rádiónál) és adáskész montírozásra (tévé) is itt van lehetőség. Vizuális kapcsolat van (üvegfal) a vezérlő és az oktatóterem között. Ez elsősorban oktatási célok miatt hasznos, de megkönnyíti a stúdióbeszélgetések rögzítését is. 4.2. Feladatok a televíziós újságírás oktatásának területén 4.2.1. Nem kívánok rangsort állítani a zsurnalisztika ágazatai között, de egy biztos: a televízió világa a hallgatók körében mindig is a legvonzóbb, legdivatosabb volt. Ebből a szempontból ez a szakma a tanszék húzó ágazatának tűnik! Ab ovo: ennek meg is kell felelni! Három alappillérre támaszkodik a televíziós újságírás. Az egyik a szakmai alapok elméleti és gyakorlati elsajátítása. A másik az egyházi televíziós műsorok megismerése, készítése. A harmadik az Európai Unió újságírói szemmel való megismerése. 4.2.2. A televíziós alapismeretek oktatása tanterv és tanmenet szerint. 142