Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)
Barna Béla: Térképek a magyar sajtóban
Jeruzsálem, Manchester, Bangui, Szántód) teszik ki. A már nagyobb területet, tájegységet vagy régiót bemutató térképek 19%-ban voltak jelen a vizsgált időszakban (Bős környéke, Vajdaság, Oroszország-részlet, M7-es környéke, autópályák körzete). Az újságok által közzétett térképek fele országtérkép, két hét alatt 13 jelent meg a vizsgált lapokban (ezek közül 5 Magyarország, a többi: Indonézia, Afganisztán, Csehország, Fülöp-szigetek, Izrael, Nagy-Brittania, Ciprus, Kína). A 26-ból mindössze 1 volt Európatérkép és egy világtérképet közöltek a lapok, ez ésszerű, hiszen az ilyen térképeket inkább nagyobb régiók különböző folyamatait, világjelenségeket elemző nagyobb cikkek mellé érdemes illeszteni, míg egy országtérkép bármely aktuális külpolitikai hírhez, tudósításhoz társítható. A 26 térképből 20 fekete-fehér, és mindössze 6 színes kivitelezésű. A színes térképekből egy napilapban (Blikk) jelent meg, a többi pedig a hetilapokban. Azt kell azonban mondani, hogy a színes térképek nem használják ki a színek adta lehetőséget, a színeknek nincs funkciójuk, talán csak egy térképnél (HVG, Magyarország). Ez utóbbi egyébként legszebb példája annak, hogy a magyar sajtóban nemcsak általános térképeknek van helyük, hanem ún. tematikus térképeknek is. A tematikus (szak-) térképek egyrészt bizonyos tárgyak jellegzetes tulajdonságait, szerkezetét, funkcióit mutatják be, másrészt a legkülönbözőbb tudományágak adatai alapján a Föld felszínén közvetlenül nem észlelhető tárgyak, jelenségek elterjedését ábrázolják 4 2. Az említett HVG-térkép a magyarországi kistérségek fejlettségét ábrázolja 1999-ben, ez tehát a tematikus térképek osztályozása szerint statikus (vagy más néven állapot-)térkép, mert egy adott,időpontra vonatkozó állapotfelvétel eredménye. Jelen dolgozatom a magyar sajtó térképeit volt hivatott röviden, egy pillanatfelvétel erejéig elemezni. Nem célom az újságokban megjelentek minősítése, de el kell mondani: egyfelől örvendetes szám 26 térkép két hét alatt néhány napilapban. A gond a térképek minőségével van: pontatlanok, hevenyészettek, és például a fotóval ellentétben mostohagyerekként kezelik őket: ha a sajtófotókat ilyen minőségben jelentetnék meg a lapok, mint ahogy azt sokszor a térképekkel teszik, nem lenne fotós, aki nevét adná a képhez. Másrészt a lapok egyébként minden bizonnyal művészileg magasan képzett, ám gyengébb térképészeti, földrajzi műveltséggel rendelkező grafikusai végzik sokszor ezt a munkát. Sok a probléma azzal is, hogy az innen-onnan átvett térképek sokszor nem a cikkhez készültek (lásd pl. Csehország térkép), és akadnak hibák a földrajzi nevek egyeztetésében is. A szövegben magyar helyesírás szerint szereplő nevek a térképen angol, német helyesírással nemegyszer felismerhetetlenségig torzulnak, nem beszélve a keleti nyelvek 4 Unger J.:A tematikus térképészet. In:Bevezetés a térképészetbe, 1992 p. 1 16 121
