Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Barna Béla: Térképek a magyar sajtóban

segítőjével, Kerekes Sámuellel. Egyébként mindketten az 1789-ben indult bécsi Magyar Hírmondó szerkesztették és a magyar sajtótörténetben nagy valószínűséggel ők voltak az elsők, akik rézmetszők és betűmetszők segítségével az űjság híreinek illusztrálása céljából metszeteket és térképeket készítettek és mellékeltek a laphoz (Kókay: é. n.: 38). Ezt a gyakorlatot folytatja Kultsár István, az 1806-ban indult Hazai Tudósítások címmel indított újság szerkesztője. (Az ő személye abból a szempontból különleges, hogy Kultsár volt az újságszerkesztők közül az első, aki tiszteletdíjat fizetett a költőknek.) Lapja jövedelmét könyvek kiadására, valamint - ami vizsgálódásunk szempontjából fontos - térképek készítésére használta fel, követve Görög Demeterék korábbi példáját (Kókay é. n. 50). A több mint 200 évvel ezelőtt induló újságok tehát már használtak térképet. Igazán gyakorivá azonban csak a XX. század folyamán vált a cikkek térképekkel való illusztrálása. Az első szervezett rendszert, mely adatok és információk gyűjtésével és azok tematikus térképeken történő bemutatásával foglalkozott, egy emigráns magyar térképész-kartográfus hozta létre Roszta néven, ez 1920-tól 1922-ig működött Bécsben. A térképek, melyet az ügynökség létrehozott, elsősorban az államhatárok változásaira és ezeknek békeegyezményekre vonatkozó hatásaikra koncentráltak. Ennek az időszaknak a vizsgálata nem végezhető el azonban a nagy magyar térképész, Radó Sándor

4

0 neve nélkül. Az ő meggyőződése az volt, hogy a sajtó híreit nehéz megérteni és megjegyezni, ha az események helyszíneit nem tudjuk térben elhelyezni (Papp-Váry 1998: 229). Radó már 1927-ben, 28 éves korában megalapította a Pressegeographie (Sajtóföldrajz) sajtóügynökséget, majd később Svájcban a Geopresst - avégett, hogy a legkülönfélébb lapok magyarázó térképekkel illusztrálhassák világpolitikai tárgyú írásaikat (D. Gy. 1999: 8). Ez a második világháború végéig működött. A következő jelentős lépés a sajtótérképek fejlődésében Magyarországon az 1960-as évek közepén történt. Ekkor egy különleges kiadványt is alapítottak Budapesten (Kaszai-Gercsák 2000). A neve Cartactual volt, 1965-ben hozták létre, azzal, hogy friss térkép-információval támogassa a nemzetközi ügynökségeket. Kezdetben négy alkalommal jelent meg, főszerkesztője Radó professzor volt. A későbbiekben egy kéthavonta megjelenő periodiká4

0 Radó Sándor (1899-1981) térképész, hírszerző, a Dóra jelenti című visszaemlékezés-kötet írója. Az Állami Földügyi és Térképészeti Hivatal főosztályvezetője volt, és oroszlánrésze volt abban, hogy az akkori szocialista országok közül először Magyarországon jelent meg Nemzeti Atlasz, valamint hogy a világon elsőként Magyarország készített olyan egységes felépítésű, ábrázolásmódú és kivitelű regionális atlaszt, amelyik egyidejű statisztikai adatfelvételre támaszkodott. Az ő javaslata alapján és tevékeny közreműködésével készült el 1964 és 1976 között a világon a legelső részletes, 1:2500000 léptékű, méterrendszerű Föld-térkép. 112