Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Martin József: A médium mint jelkép

filmhez - Bacsó közlése -, hogy a fia szerezte a Hamvadó cigarettavég zenéjét, a jogdíjat is ö vette föl. Tombor Jenő, az egykori vezérkari tiszt és későbbi miniszter katonai szakíróként, ha kellett, a sorok között tudatta az olvasóval a németek katonai megtorpanásait; hírmagyarázataiban mindig a reális mérlegelésre intett, s különösen óvott a kezdeti német hadisikerek túlértékelésétől. A háború címmel közölt katonai kommentárja és harctéri információs anyaga (Vásárhelyi 1989: 40-41) szinte új műfajt teremtett, s a magyar sajtóban először ismerte föl, hogy a háború menetében fordulatot hozott a gigászi méretű kurszki csata. A sajátos tombori szóhasználatra jellemző, hogy a német visszavonulást általában így mondta el az olvasónak: „A német csapatok a mozgó hadviselésben rejlő előnyöket igyekeznek kihasználni" (Pethő 1989: 101). Tombort egyébként 1945 novemberében hadügyminiszterré nevezik ki, s miniszterként halt meg 1946-ban. Frey András, a kitűnő elemzéseket író külpolitikai rovatvezető a színfalak mögött részt vett a német szövetségtől elrugaszkodni próbáló diplomáciai puhatolózásokban, s Szent-Györgyi Alberttel együtt Isztambulban igyekezett fölmérni, milyen feltételeik lennének az angoloknak. Balogh Istvánt, a későbbi Balogh pátert ekkor még semmilyen intézményes kapcsolat nem fűzte az újsághoz, de tény, hogy Hegedűs felesége jó viszonyban volt a film főhősnőjével, Karády Katalinnal, s a Hegediisné rendezte összejöveteleken az akkori náciellenes értelmiségi színe-java összefuthatott; például Békeffy László, a Pódium Kabaré igazgatója, az említett Balogh páter, vagy éppen G. Dénes György is, alias Zsüti, akinek anekdotázó kedvéből sokat merített a Hamvadó cigarettavég. Zsüti nagy mesélő volt, mindig hozzátett valamit a történeteihez, de hogy ezek miként „esztergálódtak benne össze", azt nem tudja, mondta Bacsó. De ez nem is baj, hiszen a film nem történelemkönyv, s nem is sajtótörténeti lecke felmondása; tényleg volt Hegedűsnél egy angol memorandum? Valóban Frey ajánlotta az új és veszélyes szerepre, tehát a kiugrás előkészítésére Újszászy tábornokot, az elhárítás vezetőjét? S a szerelmi szál összesodrásában, vagyis Újszászy és Karády Katalin „közelítésében" csakugyan Balogh páter tüsténkedett? Ha igen, ha nem, méltó anyagra tapadt a legenda, azt szőtte át, ami megérdemelte: a régi Magyar Nemzet rászolgált erre. Azt szokták mondani, hogy nincs unalmasabb a tegnapi újságnál, de izgalmasabb sem a tegnapelőttinél: a Hamvadó cigarettavég a történelmi sarokpontokba kapaszkodva a lap régmúltjáról a szó szoros értelmében meséi. Mesél, mégpedig a szónak a gerbneri értelmében (Gerbner 2000: 1112): ha igaz, hogy világunk az általunk hallott, látott és mesélt történetekből épül fel - amint George Gerbner feltételezi -, akkor Bacsó a magyar világ egy darabját, s benne a lap szerepét beszélte el a nézőnek, persze nem történelmi vagy sajtótörténeti elemzés formájában. A rendező talán éppen ezért nem nevezi meg az egykori szerkesztőség három tagját, akik a filmvásznon 106