Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 2002. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series)

Andok Mónika: News net - hírgyűjtési háló: Tuchman elmélete és a mai magyarországi gyakorlat

információ, ráadásul elég jól szerkesztett formában, a hír műfajhoz közel álló nyelvi megfogalmazásban. Mi következik ebből? Az újságírói szerepből, feladatból elmaradt a hírgyűjtés mozzanata, az első feladat, amit a hírkészítés során végez, az a szelekció. A szelekció fontosságának hangsúlyozása nem új keletű, hiszen ennek első komoly, sokat hivatkozott említése David M. White esettanulmánya 1950-ből, ahol bevezeti a kapuőr fogalmát. Változás itt az arányokban van, abban, hogy a hírgyűjtési feladat kikopott a hírközlési oldalról. Ezzel egy időben a másik, a hírforrások oldalán kialakult egy profi hírszolgáltatási csapat. S ők a sajtójelentésekben, sajtókonferenciákban, beszédek leírásában, eljuttatásában játszanak szerepet. A történet azonban nem ennyire szép és egyértelmű, ha megnézzük, hogy a hírgyűjtésben anno mi motiválhatta az újságírót, mit keresett, mi volt az attitűdje, illetve most a szervezeten belüli sajtóreferens miként dolgozik. Újságíró: motiváltabb volt a szervezeten belüli visszásságok leleplezésében. Sajtóreferens: a szervezet felé lojális, a normális üzemmenetről ad hírt, s mivel rendelkezik újságírói ismeretekkel képes úgy megformálni a hírt, hogy az bekerüljön a lapokba. Rákérdeztem, hogy rendelkeznek-e olyan forrással, az újságírók az egyes szervezeteken belül, akik nem sajtóreferensek, hanem úgymond „súgnak", nem feltétlenül a hivatalos álláspontot képviselik. A válaszok területenként megoszlottak. Az országos lapoknál arról számoltak be az újságírók, hogy nem rendelkeznek ilyen informátorokkal, szinte lehetetlen beférkőzni a szervezetekbe. Ha próbálkoznak azt a választ kapják, hogy „csak a sajtófőnök nyilatkozhat". Vagyis a szervezetekben az elhárítási mechanizmus remekül működik. A sajtóreferens, sajtófőnök centrális pozícióban van a híradás tekintetében. Elmondták azt is, hogy minden olyan esetben, ami az elmúlt években, úgymond, botrány lett Magyarországon, az információt mindig az ellenérdekelt fél (politikai, gazdasági tekintetben) adta ki. (Tehát nem az újságíró, hosszas nyomozás után jutott el a titkolt esetig. Nagyon ritka az ilyen történet.) Ebből persze nagyon látszik, hogy a figyelemirányítás szálai ma Magyarországon nem az újságírók kezében vannak, az intézmény munkatársa dönt arról, hogy potenciálisan miből lesz hír és miből nem. Ugyanakkor a sajtóreferensi pozícióhoz komoly legitimitás fűződik, az ő anyagát, hírét minden tekintetben hitelesnek ismerik el. Miért és hol lehet érdekes ez? A hitelesség azt jelenti, hogy vita esetén minden érintett fél megszólal. Igen ám, de a sajtófőnök a szervezeten belüli vitát nem mint vitát fogja prezentálni leírva, hogy pro és kontra mit gondoltak, hanem egyszerű99