Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1990. Sectio Physicae (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 20)

Patkó György—Vidó Imre: Az égbolt szórt fénye polarizációjának kísérleti vizsgálata

- 4.0 Mikor van egy földrajzi helyen dél? Világos hogy akkar, amikor a Nap látszólagos pályájának a legmagasabb pont,iába

n van! Nem kell tehát mást csinálni, mint kb. 3 órán keresztül 2—3 percenként valahogyan jelölni az ; A

2 ; ... A

n pontok helyét! Ahol minimu

m. akkor van dél, és az az irán

y mutatja az É—D—

i irányt! CEgy kis türelem kell ehhez a méréshez!) Mintegy 50 nap volt jó 1988 nyarán méréseink végzésére. Méréseinket az Egri Tanárképző Főiskola Fizika Tanszékéne

k a kertjében végeztük. Az É—D irány mérését függőónnal végeztük. A minél nagyobb pontosságra törekvés érdekében egy 1,5 m hosszú fonálra erősített un. akasztós C3 db) súlyokkal — s ezek árnyékvetületének jelölésével és mérésével — végeztük. Mint érdekességet legyen szabad megemlítenünk, hogy Egerben a Lyceum csillagdájában is végeztünk egy mérést a Hell Miksa irányításával Cmintegy 200 évvel ezelőtt!) kitűzött és megépített un. meridián vonalon is. Érdekes, hogy kb. 1,5—2 fok eltérést tapasztaltunk! CNy—i irány!) Ezzel kapcsolatban néhány megjegyzés: — egy mérés nem mérés! — nem biztos, hogy a Hell által kiszámított adatoknak 100 /í-osan megfelelt a szokásos kivitelezés, — legvalószínűbbnek tartjuk azt, hogy néhány kisebb földrengés is volt az elmúlt 200 év során Egerben, s az épület mozdult. A szórt, részlegesen polarizált fény forgatható analizátoron át árammérővel összekapcsolt fotodetektorra esik. C3. ábra) A fény hatására adott szögállásnál az analizátor maximális fényáramat bocsát a detektorra, ekkor az árammérő I^ áramot mutat. Az analizátort 90

a—kai elfordítva az áteső fényáram minimális, az árammérő I„ áramot mutat.