Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Bárányné Szabadkai Éva: Dr. Kollár Zoltán "periférikus fejlődés és latin-amerikai alternatívák" cfmű akadémiai doktori értekezésének védéséről

Kutatómunkája során a szerző nemcsak gazdag nemzetközi szakirodalmat dolgozott fel -- amit a 390 tételes irodalomjegyzék, valamint a 379 hivatkozás és jegyzet is érzékeltet hanem ügyelt arra is, hogy minél szélesebb körben használjon fel elsődleges, dokumentatív értékű forrásanyagokat autentikus és nemzetközi összehasonlításra alkalmas statisztikai adatokat, elemzéseket. "A vonatkozó szakirodalom feldolgozása — írja Tálas Barna opponens - és különösen a különböző fejlődéselméleti irányzatok és válságkezelési koncepciók kritikai értékelése és szembesítése a latin-amerikai országok fejlődésének és válságkezelésének a gyakorlatával tudománytörténeti értéket is kölcsönöz az értekezésnek."

1 Munkájához mérvadónak az Amerikaközi Fejlesztési Bank (BID) és az ENSZ Latin-Amerikai Gazdasági Bizottsága (CEPAL) statisztikai adatszolgáltatását tekintette, de esetenként -ellenőrzésképpen ~ felhasználta a hivatalos nemzeti statisztikák adatait is. Az információk feldolgozása és értékelése megkövetelte a rendszerelemzés, a cikluselemzés szempontjainak érvényesítését. A latin-amerikai fejlődést mindenekelőtt világgazdasági összefüggésben értelmezte, nem mulasztva el a többi periféria fejlődési sajátosságaival való összevetést. Ennek segítségével kijelölhette Latin-Amerika világgazdasági helyét is. Azzal, hogy LatinAmerikát a világgazdasági rendszer elemének - alrendszerének — tekintette, sajátos értékítéleti szempontot is kapott, így egyértelműbben kimutathatta nemcsak a latin-amerikai fejlődés sajátosságait, hanem — ellentmondásait feltárva - a válságkezelés stratégiai alternatíváit is körvonalazhatta. A kutatási feladat megkövetelte, hogy a közgazdaságtudomány eszköztára mellett más tudományos diszciplínák (a gazdaságtörténet, a politológia) elvi, módszertani szempontját is érvényesítse. Értekezésében a szerző összefoglalja — a korábbi kutatásait lezáró kandidátusi értekezéssel megkezdett és azóta folytatott -- kutatásait, amelyek szerves részét képezik a magyarországi latin-amerikanisztikai kutatásoknak. A dolgozat a táblázatokkal és a hivatkozásokkal együtt megközelíti a 400 oldalt, - két részre és ezen belül 3-3 fejezetre tagolódik. Tartalmának részletes bemutatására egy ilyen ismertetésben természetesen nem térhetek ki, ezért az olvasó elégedjen meg azzal, hogy esetenként címszószerű felsorolásra szorítkozom. Az első rész három fejezete a történetiség logikáját követi soksok elméleti kitérővel, a második rész három fejezete pedig -- amely az 1980as évek válságos időszakának tapasztalatait és tanulságait összegezi - a közgazdasági elemzés logikáját követi. Az értekezést a következő kérdések köré csoportosítja a szerző: a latinamerikai periférikus fejlődés anatómiája, ciklikussága és fejlődési alternatívák, a "strukturális" és a konjunkturális válság összefonódása, a stabilizáció elmélete és gyakorlata, a modernizációs kényszer összetevői és lehetőségei. A dol79