Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
László Mária: A települési önkormányzatok néhány kérdése
valamint az önkormányzatok alkufolyamataiban pillanatnyilag meglévő erőviszonyokat, mintsem hogy alapul szolgálna egy reális, a rövid és hosszú távú folyamatok pénzügyi feltételeit biztonságosan megteremtő tervezéshez. Mindezt a résztvevő felek tudják, fgy a központi kormányzat is tartalékolásra rendezkedik be, azaz működik a Kornai-féle hiány-effektus a tartalékolást illetően. 8 így nem csoda, ha a kiegészítő források elosztásánál jogos igények is kielégítetlenek maradnak (pl. ivóvíz biztosítása), míg más esetekben közgazdaságilag is vitatható árkiegészítések megszűnését kompenzálja az állam az önkormányzatokon keresztül, végső soron a vállalatok javára (pl. távhőszolgáltatás). Joggal vetődik fel a szakirodalomban az a probléma, hogy a működő képesség biztosítása, a rövid távú szorító gondok mellett a hosszú távú megoldásokon is gondolkodni kellene. "... az önkormányzati törvény életbe lépésével, az új szabályozási megoldással elkezdődött egy olyan folyamat, amelynek keretében hosszú távon egyértelműen az autonómia, az önkormányzati önállóság kiteljesedését kell elérni. Tehát gyakorlatilag az a "köldökzsinór", ami az önkormányzatokat központi támogatáshoz, a költségvetéshez kapcsolja, egyre vékonyul és hosszú távon a törvényi garanciák által biztosítottan az autonómiának maximálisan érvényesülnie kell." 9 Ma megelégednénk azzal is, ha legalább az biztosítva lenne, hogy az egyes egyedi intézkedésekkel egy irányba, a "köldökzsinór vékonyítása vagy éppen rövidítése" irányába haladna az elosztás. Az érvényesülő alkufolyamatokban nem a legszerencsésebb az önkormányzatok érdekképviseleti pozíciója, pedig ennek erősítésére ma már több mint húsz érdekképviseleti szövetség alakult. Nincs lehetőség a tanulmány keretében részletesen elemezni a kiegészítő források elosztási mechanizmusát illetve mechanizmusait, de a címzettés céltámogatások, az átmeneti, a soronkívüli céltámogatás, az elkülönített állami pénzalapok szerteágazó rendszere, a tulajdonnal kapcsolatos forráskiegészítések, a közműfejlesztések és lakbértámogatások, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő támogatása, a területfejlesztést és munkahelyteremtést szolgáló támogatások ~ már felsorolásukkal is érzékeltetik elemzéseink azon következtetését, hogy tulajdonképpen az állami apparátus nem látja át (a jelenlegi információs bázison nem is láthatja), hogy milyen feladatokat és mennyi pénzből, mennyi áiíami pénzből látnak el a felügyeleti szervek az általuk felügyelt területeken. 1 0 Mivel az elosztás jelentős része az éves költségvetési törvény alapján kerül eldöntésre, így az állam feladatvállalásának módját és mértékét is évente, a költségvetés "pillanatnyi" helyzetétől függően változtatni lehet, az állami kötelezettségvállalás tekintetében így nincs stabilitás és ez nem kedvez az önkormányzatoknak, a helyi feladatoknak, az állam és az önkormányzatok közötti viszonyoknak 59