Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)

Hol Ióné Kacsó Erzsébet-Demeter András: A rendszerváltozás néhány problémája a magyar agrárgazdaságban

Egyetértünk a szakirodalmakban található azon megállapításokkal, amelyek a nagyszervezetek oldaláról vett vállalatgazdasági előnyökre vonatkoznak. Ezen megállapításokat saját tapasztalataink alapján mi is alátámasztjuk.

7 Szinte minden gazdálkodó szervezetnél felmerült a saját dolgozók jövedelmének növelésével, a dolgozók szervezethez kötésével, a keresetszabályozás ellentmondásainak feloldásával kapcsolatos szándék. A gazdálkodó egységek többsége csak a kistermelői tevékenysége szélesítésével szerezhetett az államtól kedvezményeket, eíőnyös elbírálást (például állami támogatást egy szakcsoporti formában létesítendő beruházáshoz, vagy az értékesítés során elérhető felárat stb.). Ugyanakkor a kistermelői tevékenység elterjedését gátolhatták, visszafoghatták szemléletbeni, s egyéb okok: a vezetők nem megfelelő hozzáállása; a kisvállalkozások hátterének kiépítéséhez szükséges tőkehiány; az urbanizációs környezetből adódó foglalkoztatási lehetőségek, amelyek miatt nem feltétlenül volt kívánatos a dolgozók megtartásával kapcsolatos körültekintés stb. Fontosnak tekinthetők a nagyszervezet és a kisszervezetek szempontjából vett munkamegosztási, továbbá munka- és üzemszervezési előnyök is. A kézimunkaigényes tevékenységek ötvözése a nagyüzemi technológiával, technikával; a szezonális tevékenységekhez kötődő munkaerőtöbblet biztosítása - közös érdek. Tapasztalataink szerint azonban ezek a közös előnyök akkor érvényesülhettek igazán, ha a kisszervezet nagyhoz való kötődése nem alkalomszerű, esetleges stb., hanem a nagyszervezet által kialakított vertikum szerves része volt. A kisszervezetek "nagyokhoz" való kötődéseinek motivációi közismertek: töredékmunkaidő hasznosítása, saját eszközök, épületek, szakértelem kihasználása és ezek révén kiegészítő jövedelemnövelési lehetőségek érvényesítése. Tulajdonszerzési korlátok miatt nem jöhettek létre önálló gazdasági egységek, éppen ezért kényszerültek a nagyszervezetek "oldalán" ill. azok "árnyékában" az integrálódásra. A nagygazdaságok tevékenységi körének szélesedésével kétségtelenül új motívumnak volt tekinthető a kistermelésben résztvevők tőkéjének bevonása a 80-as évektől kezdődően. Ez már a rövidtávú szemlélet oldását a tartósabb kötődések elterjedését segítette elő. Az integrációs láncolatban kiépült a nagyszervezetek egymással, valamint a nagyszervezetek kisszervezetekkel való kapcsolatrendszere, de teljesen hiányzott — vagy alig mutatkozott - a kisszervezetek egymáshoz való horizontális kötődése. (Vertikálisan egymástól szinte elszigetelten csak a nagyszervezetekhez kapcsolódtak.) Ha létre is jöttek horizontális kötelékek (kertszövetkezetek, egyesületek, szakcsoportok) valamilyen konkrét tevékenységre szerveződve, ezek nem az ún. civil társadalom természetes képződményei, hanem a nagyszervezetek által determináltak voltak. A kisszervezetek jö46