Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1993. Sectio Scientarium Economicarum et Socialium. (Acta Academiae Agriensis : Nova series ; Tom. 21)
Kovács Endre: A liberalizmus (újra-)elfelejtett értékei
jövedelmek igazságos elosztása, a társadalmi egyenlőségeszmény, amely jellemző módon főként a gazdasági biztonságra való törekvésben ölt testet. Hayek tétele az, hogy a tervező állam ígérete, az úgynevezett gazdasági szabadság nem a javak szűkösségéből eredő gazdasági probléma megoldását, hanem éppenséggel annak szőnyeg alá söprését jelenti. A "gondoskodó" állam leveszi vállunkról saját gazdasági problémáink megoldásának szükségességét, és helyettünk hozza meg az e téren gyakran jelentkező keserű döntéseket. "Az, hogy az emberek szeretnének megszabadulni azoktól a keserű választásoktól, amelyeket a kemény tények gyakran rájuk kényszerítenek, nem meglepő dolog. Ám kevesen akarnak úgy megszabadulni ettől, hogy mások válasszanak helyettük. Az emberek csupán azt szeretnék, hogy egyáltalán ne legyen szükség választásra. S túlságosan is készek elhinni azt, hogy a választás nem igazán szükségszerű, hogy pusztán az a konkrét gazdasági rendszer terheli őket, amelyben történetesen élünk. Valójában tehát azzal a ténnyel szemben táplálnak ellenérzést, hogy egyáltalán létezik gazdasági probléma." Az a vágyálom, hogy tulajdonképpen többé nincs is gazdasági probléma, a háború előtt különösen a feltörekvő alsó középosztály körében volt népszerű. "A fiatalabb generáció — profitcsinálással szembeni megvetése miatt, amit a szocialista tanítás táplált - élesen elutasította a kockázattal járó független állásokat, egyre nagyobb számban özönlött biztonságot ígérő, fizetett pozíciókba, s képviselői olyan jövedelmet és hatalmat követeltek, melyre meggyőződésük szerint képzettségük feljogosította őket." A szerző itt mutat rá a hagyományos szocialista mozgalmak (az ipari munkásarisztokrácia által kifejlesztett szociáldemokrácia) és az "új szocializmus" közötti alapvető különbségre. Az utóbbi, melynek megjelenési formái a fasizmus és a nemzeti szocializmus, átvették a régi szocializmus módszereit, de ezeket egy másik osztály szolgálatába állították. Taktikájuk nem a liberális világ szabályait és módszereit tükrözi, hanem egy olyan világét, amelyet "már a szocialista politika és az általa előidézett problémák uraltak". Ebben a világban immár nem a tőketulajdon, a tőkés személye a fő ellenség, hanem az állami "osztó igazságosság" potenciális kedvezményezettjeinek teljes köre. Ugyanakkor szövetségessé válik minden kiábrándult és kiszolgáltatott ember, akik a tényleges gazdasági szabadság, tényleges választási alternatívák hiányában persze egymás ellen is mozgósíthatók. Itt említhető meg, hogy a keiet-európai olvasó számára hiányérzetet kelthet Hayek könyvében a bolsevik vonatkozások figyelmen kívül hagyása. Az 1976-os kiadás előszavában ezt maga is elismeri, utalva a háborús helyzetre, hozzátéve, hogy "emiatt" tett engedményei "mai véleménye szerint igazolhatatlanok". E gondolatgazdag könyv méltó bemutatása egy könyvismertetés kere100
