Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1994. Sectio Mathematicae. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

SZILÁK A.-né: Algoritmikus gondolkodásra nevelés

Algoritmikus gondolkodásra nevelés 145 Időt takaríthatunk meg azzal is, ha az algoritmusokat, folyamatábrákat (folyamatábra részleteket) tanóra előtt felírjuk a táblára, írásvetítővel vetítjük, applikáljuk, számítógéppel megjeleníttetjük stb. 3. Eszköz, fejlesztő, előkészítő jellegű alkalmazás, koncentrációs lehetőségek a matematika tantárgyon belül Hol és mikor alkalmazzuk a matematikatanításban az algoritmusokat (folyamatábrákat), számítógépet, zsebszámológépet? Az oktatási folyamat bármely mozzanatában, és akkor, amikor segítik, gyorsítják, szemléletesebbé, érdekesebbé teszik az új anyag feldolgozását, a rögzítést, gyakorlást, ismétlést, rendszerezést, számonkérést, fejlesztik a tanulók algoritmikus gondolkodását. Mivel egy algoritmussal azonos típusú feladatokat tudunk megoldani, így bármely olyan anyagrészhez „hozzákapcsolható", ahol azonos tevékenységnek a készségfejlesztését végezzük. Ilyen algoritmusok lehetnek például: — írásbeli művelet végzések a természetes számok halmazában. — Két pozitív tört összehasonlítása. — Törtek összeadása, kivonása, egyszerűsítése, bővítése. — Alapszerkesztések (szakaszfelezés, szögfelezés, „tükörkép" szerkesztése stb.). — Egy pozitív természetes szám összes osztójának a megkeresése. — Egy összetett szám prímtényezőkre bontása. — Két vagy több természetes szám legnagyobb közös osztójának, legkisebb közös többszörösének a meghatározása. — Egy szöveges feladat megoldásának lépései. — Egy geometriai szerkesztési feladat megoldásának lépései. stb. Vannak olyan vélemények, hogy az algoritmusok alkalmazása káros, mert „leszűkíti" a tanulók gondolkodását, „uniformizálja" azt. „Alkotó munkára, kreativitásra kell nevelni — mondják —, mi pedig algoritmusokat oktatunk." A matematikatanításban fontos helyet foglal el azoknak a készségeknek a kialakítása, amelyeknek lehetőség szerint minél automatizáltabban kell lefolyniuk (Ilyenek például a szóbeli, írásbeli műveletvégzések; alapvető geometriai szerkesztések stb.). Ezek a készségek nemcsak önmagukban fontosak, hanem elengedhetetlen tényezői mindenfajta alkotó folyamatnak. Ha az algoritmusokat az oktatás megfelelő fázisaiban alkalmazzuk a tanulóink gondolkodását nem uniformizálják! Helyette kialakulhat egy olyan algoritmikus gondolkodásmód, amely a matematikai gondolkodást pontosabbá, logikusabbá, teljesebbé, igényesebbé teszi.